40%-os vám: A kereskedelmi háború a kínai és amerikai gazdaság végét jelenti?

Jól ismert tény, hogy Kína és az USA a két legerősebb gazdaság a világon – együttesen a világgazdaság 36%-át adják. Kína növekedésével egyre nagyobb szeletet hasít ki a világgazdaságból. Kína egyetlen gazdasági célja, hogy utolérje és átvegye a vezető helyet az Egyesült Államoktól, mint a világ legerősebb gazdasága. Célja, hogy a világ legnagyobb gazdasága legyen, kihívók nélkül. A kínai gazdaság piacgazdaság és a szolgáltató szektor és a belső fogyasztás jelenti a motorját. Mint a legnagyobb kereskedő nemzet, a kereskedelmi többlete révén akarva-akaratlanul feszültség keletkezik az Egyesült Államokkal való viszonyában. Annak ellenére, hogy tanúi vagyunk ennek a USA vs. Kína ’háborúnak’ (Peking vs. Washington döntéshozók), a kettő gazdasága nagyon is függ egymástól. Mi több, a kétoldalú egyezményeik jelentik a globális gazdaság növekedés zálogát.

USA és Kína kereskedelmi története

Kezdjük először a két óriás közös történetével, már ami a gazdasági kapcsolatukat illeti. Szintúgy, megpróbáljuk megválaszolni a kérdést, hogy Trump miért akar 40%-os vámot bevezetni a kínai termékekre. Az amerikai vámemelés ötlete az eltolódott kereskedelmi mérlegnek tudható be. Az amerikai kereskedelmi mérleg folyamatosan deficites a kínaival szemben. Kína az USA legnagyobb exportőre már egy évtizede. 2007 és 2015 között Kína kereskedelmi többlete USA-val szemben $ 29.8 milliárd dollárról $ 266 milliárd dollárra emelkedett. Természetesen az USA-nak nem tetszik az aránytalan kereskedelmi mérleg. Továbbá, az amerikaiak veszélyeztetve érzik a hazai piacaikat és ezért dömpingellenes intézkedéseket foganasotítottak a kínaiak ellen. Az intézkedésekkel akarták a kínai exportot térdre kényszeríteni és lelassítani a GDP növekedését.

Aktuális helyzet

A statisztikák szerint az amerikai kereskedelmi deficit Kínával szemben 347 milliárd dollár volt 2016-ban – a kínai import az USA-ba meghaladta az amerikai exportot Kínába. Ezért akarják az amerikai döntéshozók növelni a vámokat. Az amerikai importra kivetett adó kontroll alá helyezi a kínai behozatalt, különösen az elektronikai termékekre, ruházat és berendezésekre vonatkozóan. Kína az alacsony megélhetési költségeknek és átváltási arány miatt egyike a legolcsóbban termelő országoknak. Ezért nem tudnak az amerikai vállalatok versenyezni a kínai költségszinttel. Az Amerikába irányuló kínai export hatására megerősödött a protekcionista hangulat Amerikában és emelni kezdték a kivetett adókat, hogy az USA-ban tartsák a munkaerőt. A 40%-os vám segítségével Trump csökkenteni akarja a kereskedelmi hiányt Kínával szemben és rá akarja kényszeríteni a reminbi erősítésére. Trump szerint a kínaiak szándékkal alulértékelték a nemzeti valutájukat.

Elkerülhetetlen a kereskedelmi háború és vajon milyen irányba mozdulnak el a tárgyalások?

Hszi Csin-ping nem hajlik a kereskedelmi háborúra mondván, háborúkban nincsenek győztesek, csak vesztesek. De Trump köti az ebet a karóhoz – Kínát tisztességtelen kereskedelmi praktikák alkalmazásával vádolja. Ha USA tovább folytatja a vádaskodást, Kína könnyen dönthet úgy, hogy megemeli az amerikai áruk vámtarifáját (már volt rá példa a múltban). Az intézkedés negatívan érintené a repülőgép ipart, az autóipart és a szójabab termelést. Szakértők véleménye szerint Kína bosszút fog állni, ha Trump bevezeti az importvámot. Ugyanakkor nem elfelejtendő, ez a lépés az amerikai gazdaságot is hátrányosan érintheti.

Vajon Kína lesz a vesztes egy lehetséges kereskedelmi háborúban és mi vár a Forex piacokra az importvámok után?

Kína devizatartaléka nagyot emelkedett februárban és a jüanra nehezedő nyomás is nagyban csökkent. A statisztikák szerint, eddig a pillanatig, a kínai devizatartalékok folyamatosan csökkentek. A tőkekiáramlás miatt a kínaiak voltak védeni a jüant a leértékelődéstől. Az elmúlt hónapokban, Peking különböző intézkedéseket foganatosított a nem ésszerű állami kiadásokkal szemben, és a korrupció elleni hadjárata értelmében tilos a focicsapatok vásárlása és luxuskiadások. Az első növekedés a devizatartalékokban 2016 júniusa óta. A dollár emelkedett a nem dollár alapú devizákkal szemben februárban, de az eszközárak, amelybe Kína invesztált szintén emelkedő trendet mutatnak! Ez az emelkedés ugyanakkor nem mutatható ki a tőkebeáramlásban. Még mindig tőkekorlátozások vannak érvényben a magas jüan kamatlábak miatt. A Bank of China hivatalos riportja szerint maradnak a kialakult árfolyamok annak érdekében, hogy megőrizzék a jüan stabilitását. Ugyanakkor, a tőkeügyletek szigorítása a tőkekiáramlás megakadályozása érdekében csökkentheti a közvetlen tőkebefektetések áramlását.

Egy USA vs. Kína kereskedelmi háború következményei

Mióta Trump kilépett a TPP (Trans-Pacific Partnership) egyezményből, a kilépés negatívan befolyásolja a Kínával való viszonyt. Kína extrém exportfüggő ország, különösen az Egyesült Államokba irányuló export tekintetében. Hagyományos értelemben véve, a nem elegendő szabadkereskedelmől származó bevételek tovább gyengítik a gazdaságát. Az ilyen esetek növelik a zavargások kockázatát az országban. Másrészt Trump megválasztása reakcióként értelmezhető a globalizáció ellen. A globalizációellenes hangulat szerte a világban tapasztalható, de Trump győzelmével már az Egyesült Államokba is begyűrűzött. A kereskedelmi mérleg egyensúlyba hozása jól jönne az amerikai gazdaságnak, mivel a haszon nagy része eddig nem egyenlően oszlott meg a piaci szereplők között. Ezen felül kedvezőtlen folyamatokat indított el az Egyesült Államok szociális struktúrájában.

Ha Kína nem fogadja el az USA által diktált feltételeket, akkor az tovább rontja a két ország amúgy is kényes kapcsolatát. Ami végső soron kereskedelmi háborúhoz és globális pénzügyi károkhoz vezethet. Kína nem bolygathatja hosszú távon a termelési struktúráját, mialatt USA bármikor visszatérhet a TPP szabadkereskedelmi egyezményhez.

Az USA-nak továbbá meg kell változtatnia kereskedelmi stratégiáját a sino-amerikai kereskedelem terén annak érdekében, hogy fenntartsa a fontos gazdasági szálakat Kínával és elkerülje az amerikai fogyasztókat sújtó költségnövekedést. Ha nem következik be változás a globális kereskedelemben, akkor a gyártósori munkák vissza fognak térni az Egyesült Államokba.

Végezetül

A problémák halmaza elkerülhetetlen intézményi és gazdasági változások bekövetkeztét feltételezi. Az Egyesült Államok lelkesedése a nemzetközi kereskedelem iránt eltűnőben van. Kína másrészt úgy gondolja, hogy a globális kereskedelem jólétet fog hozni az országnak anélkül, hogy a helyi politikai rendszer megreformálásra kerülne. Mindkettő ország elérte a célját, de a kereskedelem visszafordíthatatlanul megváltoztatta őket. A két országnak tisztában kell lennie a gyülemlő stresszekkel és jóhiszemben kell tárgyalniuk egymással a katasztrófa elkerülése érdekében. Miközben a tétek nagyok, meg kell próbálniuk békésen megoldani a nézeteltéréseiket a jövőbeni jó kapcsolat fenntartása érdekében. Ha viszont zsákutcába jutnak az egyeztetések, akkor komolyan veszélyeztetik országaik jövőbeni fejlődését beleértve más országok prosperitását is.