Grexit lenne a megoldás a görög adósságválságra?

Görögországnak sose volt egyszerű a pénzügyekkel a gazdasági és politikai megosztottsága miatt – kezdve a II. világháborútól egészen a napjainking. A 90-es években óriási államadósságot halmozott fel drachmában, majd 2001-ben csatlakozott az eurózónához. Az ezt követő periódusban (2001-2007) a görög gazdaság – köszönhetően az olcsó EU hiteleknek – stabilizálódott és növekedési pályára állt. 2008-ban beütött a pénzügyi krach és az EU tagok, eurózóna, beleértve Görögországot is, komoly válságba sodródott. De Görögország – ellentétben a korábbi esetekhez – nem tudott kilábalni a pénzügyi krízisből. Egy fő ok erre, hogy a fizetőeszköze az EKB (Európai Központi Bank) fennhatósága alá tartozik.

2010-ben az IMF (Nemzetközi Valutaalap) és az EB (Európai Bizottság) magasabb helyi adók és költségvetési megszorításokért cserébe elkezdett hitelt folyósítani Görögországnak. De a hitelmegállapodás javító intézkedés helyett tovább súlyosbította a görög gazdaság nyavalyáját és a hitelszámla mára már 110 milliárd eurónál jár. Szakértői vélemények szerint célszerűbb lett volna Görögországnak kilépni az eurózónából és a pénzügyi függyetlenséget választani. Az eurózóna is jobban teljesítene Görögország nélkül, amely csak nyeli a pénzt. Másrészt, az európai vezetőknek egyáltalán nem hiányzik egy Brexithez hasonló görög válság a jelen körülmények között. Emellett az Égei-tengeren kibontakozott migránsválság Görögországnak túl nagy falat és szüksége van az EU-s tagországok szolidaritására.

2015-ben a trojka újabb megszorításokat kényszerített Görögországra. A megszorítások értelmében Görögország köteles 50 € milliárd euró értékben privatizálni és sok olyan jogszabályt bevezetni, amelyek megkönnyítik a pénzügyi válságból való kilábalást. Cserébe a trojka 86 € milliárd euró segélyt folyósít Görögországnak. Gazdasági szakértők ugyanakkor a Grexitet propagálják, amely Görögország távozását jelenti az eurózónából. A kezdeti sokkok után sikerül stabilizálni Görögországot? Az euró feladása beindítja a görög gazdasági növekedést és a fejlődést? Az összetett kérdést több oldalról kell megvizsgálnunk.

Előnyök és hátrányok

– A Grexitt 2017-ben. Görögország visszakapja a függetlenségét. Ezen a ponton, a görög kormány elvesztette az ellenőrzést a gazdasági politikája felett. Ha marad az EU-ban, szembe kell néznie a következményekkel – költségvetési megszorítások, zéró pénzügyi rugalmasság és a hitelválság se fog megoldódni. A monetáris politika ellenőrzésével meg tudják oldani az inflációs és munkanélküliségi problémákat. Az új drachma stimulálhatná a turizmust, enyhítené a költségvetési megszorítások hatását és növekedne a GDP.

– Hitelelengedés nem lehetséges az eurózónában. Lényeges hitelelengedés akkor lehetséges, ha Görögország feladja EU tagságát. A Grexit esetén az EKB megvédené az új fizetőeszközt a devaluációtól.

– A kilépéssel Görögország azonnal hiperinflációt szabadítana gazdaságára. Új fizetőeszközt kellene kibocsátani és az infláció akár kétszámjegyű is lehet. Megnövekedett megélhetési költségeket és hosszan tartó recessziót eredményezhet. A csőd menedzselése egy monetáris unióban komoly szakmai felkészültséget igényel.

– A politikai bizonytalanság rossz hatással lehet a turizmusra, amely a görög gazdaság motorjának számít. A politikai stressz új választásokhoz és feloldhatatlan ellentmondásokhoz vezethet.

Jelenlegi állapot

Az adósság sújtotta Görögország továbbra is a csőd ellen küzd

A legújabb szanálás drákói feltételeinek kezelése. A hitelezők továbbra is reformok folytatását követelik Görögországtól, ahhoz, hogy további hitelben részesülhessen. Görögország lassan kifogy a pénzből és az időzítés nem is lehetne rosszabb. Hollandiában, Németországban, Franciaországban választások lesznek és a Brexit tárgyalások is küszöbön állnak. Ha nem tud fizetni csődbe megy az ország. Az IMF egy munkaeőpiaci reformot kezdeményezett Görögországban, de Tsipras miniszterelnök köti az ebet a karóhoz, és addig nem hajlandó engedményeket tenni a trojkának, amíg nem kerül sor további enyhítésre.

A munkanélküliség 2017-ben meghaladja a 21%-ot és a befektetések 60% alá zuhannak. Ha az európai hitelezők nem támogatják tovább Görögországot, a görögöknek fell kell adniuk az eurót. Levegőben lógna az újbóli választások kiírása és következtetésképpen a kilépés az EU-ból. A jelenlegi koalíció sikeresen aláásta az ország gazdasági kilátásait a pocsék tárgyalási taktika és a megállapodott reformok nemteljesítése miatt. A rossz döntéshozatali és végrehajtási mechanizmus csak ártott a görög gazdaságnak és a befektetőknek is. Lassú privatizáció és lomha dereguláció a fő érv. Az egészségügy, oktatás és igazsságügy állapota sose volt még ilyen siralmas. Ha a tárgyalások tovább húzódnak, Görögország további támogatásra szorulhat már 2017-ben, amit nehezít, hogy lassan elfogy a levegő Görögország körül.

A pénzügyi összeomlás mellett egy másik krízis is leselkedik Görögországra. Az EU megfenyegette, hogy kitessékelik a Schengen övezetből is. Görögország tranzitország a menekülteknek. 2016 elején 35 000 menekült érte el Görögország partjait Törökországból kiindulva. Az EU kormányok kétségbeesetten próbálnak megálljt parancsolni a menekült hullámnak. Javaslatok értelmében rövid időre felfüggesztenék Görögország Schengen tagságát. Nehezíti a helyzetet, hogy humanitáriánus katasztrófa fenyeget az ország északi részén. A felfüggesztés ugyanakkor nem állítaná meg a menekülthullámot, és a humanitáriánus krízis is eszkalálódhat északon. A határzár több menekültet kényszerítene, hogy Görögország területén rostokoljon, növelné az erőszakos cselekedeteket és az illegális mozgást. Görögországnak mindenképpen a Schengen övezetben kellene maradnia és nem egyedül kellene viselnie a migráns válság következményeit. Egyértelműen további támogatásért kell folyamodnia az EU-hoz.

Görögország jövője pengeélen és a WTTC jelentése szerint, a turizmus idei teljesítménye számottevően fogja befolyásolni a görög gazdaság teljesítményét. Az euró feladása olcsóbbá tenné a görög nyaralást, az exportot, így a turizmos szektor jelentős javulást produkálhatna. Másrészt, a behozatal ára megugrik, az új pénz bevezetésével és az életkörülmények romlása is biztosra vehető. A gazdasági káosz egy időre a turistákat is elriaszthatja.

És ha marad az EU-ban?

A Grexit hegyomlással érne fel a görög gazdaság számára. Devaluáció, államadósság robbanás és a bizalom elvesztését vonná magával. Ha úgy dönt, hogy kilép az EU-ból, az eredmény könnyen vezethet társadalmi feszültségekhez és instabilitáshoz. Vajon egy újonnan kiírt választás stabilitást hozna ilyen körülmények között? A választás kimenetelétől függetlenül, az ország bizonyosan gazdasági és társadalmi kihívások elé néz, ami nagy hatással lesz Görögország Európában betöltött szerepére is.

Ha marad az EU-ban, a bankok csődbe mennek és nem lesz hozzáférésük a létfontosságú importárukhoz (olaj, gyógyszer, élelmiszer). A gazdasági válság gyorsan humanitáriánus válsággá terebélyesedhet. Ha úgy döntenek, hogy kilépnek az EU-ból, akkor tanácsos nem az EKB-hoz fordulni, mint rendkívüli likviditási szolgáltató, mert akkor rákényszerülhet a görög kormány, hogy párhuzamos pénznemet vezessen be.

Ha Görögország megy, az új fizetőeszközének státusza koránt sem bizonyos. A görög bankok továbbra is zárva lesznek és a hitelezők nagy valószínűséggel nem fognak új segélyt folyósítani. Az Európai Bizottság és az EKB alapos vizsgálatnak veti alá az új görög segélykérelmet és hogy az milyen hatással van az eurózóna egészére nézve. Az elmúlt pár évben nem szólt másról, mint a tagság megőrzéséről és az euró védelméről. Egyrészt mostanra a vezetők úgy kezelik Görögországot, mint stratégiailag és kultúrálisan fontos részét Európának. Másrészt, a görögöknek viszont dönteniük kell a rend és a káosz között.

Következtetésképp, ebben a durva EU vs. Görögország huzavonában mindkét félnek van veszteni valója. Egy dolog viszont bizonyos: nincs alapvető változás politikai garanciák nélkül.

Hogy fognak a görögök választani és mi lesz a következménye? Bármit is választanak, nagy eséllyel újabb megszorító inézkedésre kell felkészülniük. Az EU pénzügyi segítsége nélkül kiürülnek a bankok. Az elszigetelődés önmagában pedig nem jelent semmi jót. Az egyetlen halvány reménysugár, hogy a megszorítások kiölik a rendszerből a korrupciót és transzparenciát biztosít; ez csak egy igazi reform segítségével érhető el. A görög probléma nem egyszerű. Nem csak egy fizetőeszközről és az eurózónáról szól, de geopolitikailag is érdemes bölcsen manőverezni. A drámai hatású döntések csak további bajt okozhatnak. Mindkét félnek önmérsékelet kell tanúsítania a tárgyalások során, anélkül, hogy zsarolásnak érezzék a feltételeket. Ha életben akarják tartani a reményt, szükség lesz rá.