Merre tovább Japán miután az Egyesült Államok felrúgta a TTP megállapodást?


A japán tisztviselők és gazdasági szakértők felettébb aggasztónak találják Trump külpolitikáját és annak hatását a japán gazdaságra. Trump döntése, amelynek értelmében az Egyesült Államok kivonul a csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodásból, alapjaiban rengette meg az egyezmény aláíróit, amelyek egyébként a világgazdaság 40%-át adják. Japán annak ellenére, hogy legközelibb szövetségese kivonul az egyezményből, nem szándékozik kilépni belőle ugyanis az ázsiai partnerországok adják mára export felvevőpiacának jelentős részét és egyben fő beruházási célpontjai is. A japán álláspont, hogy az Egyesült Államok nélkül folytatják a PPT-vel az együttműködést, főképp azért, mert a többi tagország már évek óta dolgozik a világ legnagyobb kereskedelmi egyezményének megteremtésén és koordinálásán. Shinzo Abe japán miniszterelnök úgy véli, nem okos ötlet mindent felfüggeszteni, mert sokkal hasznosabb a gazdasági kapcsolatok további mélyítése a közepes méretű piacokkal, mint például Ausztrália vagy Vietnám. Emellett kihangsúlyozta az ázsiai piacokhoz való hozzáférés fontosságát annak érdekében, hogy a japán gazdaság újra életre keljen. A TPP egyben alternatívát kínál az RCEP-el és a sokkal lazább ASEAN kereskedelmi megállapodással szemben. Egy megreformált (most már az USA nélküli) TPP korlátozhatná Kína gazdasági dominanciáját a szomszédjaival szemben és egyben Japán továbbra is profitálhatna a legnagyobb kereskedelmi partnerével folytatott kereskedelemből.

A japán és kínai gazdaság interdependenciája

Japán, Kína legnagyobb kereskedelmi partnere, mintegy 350 milliárd dolláros éves mérlegfőösszeggel. Mikor Japán a gazdasága megreformálását elindította, az első ország, amely együttműködést ajánlott fel a szigetországnak, az Kína volt. Kínát mindig is érdekelte a gépgyártás, autógyártás és elektronika során felhalmozott japán szakértelem és az ipari termékek exportja, amely tovább erősítette a sino – japán gazdasági kapcsolatokat az ipari infrastruktúra fejlesztése révén. Kína egyben a világ legnépesebb állama és Japán értelemszerűen érdekelt fogyasztási célú termékeinek és szolgáltatásainak exportálásában.

Japán különösen érdekelt autógyárak építésében, az autók közvetlen tengerentúli gyártásában, mivel az ilyen típusú expanzív gazdaságpolitika csökkenti a kínai piaci költségeket, egyidőben csökkenti a kínai fogyasztói árakat és közben stabilan tartja a jen árát. Egy másik előny a két ország közötti szoros kapcsolat kiépítésében a földrajzi közelség. Ennek a tényezőnek a hatására a japán gyártók eddig folyamatosan reagálni tudtak a változó kínai fogyasztói trendekre. A statisztikák szerint, Japán Kína legnagyobb kereskedelmi partnere. A világ két legnagyobb gazdaságáról beszélünk, ezért a Tokió – Peking tengely folyamatosan a kölcsönösségre törekedik annak érdekében, hogy közösen profitáljanak a gyümölcsöző gazdasági kapcsolatokból.

A Kína-Korea-Japán szabadkereskedelmi zóna fontossága

Kína, Japán és Dél-Korea adja a dél-kelet-ázsiai régió teljes GDP-jének 90%-át; egyet jelent a globális GDP 20%-val. A külkereskedelmi környezet javítása érdekében Kínának lépéseket kellene tennie vámcsökkentés terén és elősegítenie a cégek piacra jutását. A három ország tökéletesen kiegészíti egymást gazdaságilag és csak nyernének egy szabadkereskedelmi zóna kialakításán. A RCEP megállapodás életbe lépésével az egész régió gazdasága virágzásnak indulhat. Japánnak és más környező országoknak tanulniuk kell az európai integráció történetéből, és realizálniuk kell, hogy a kölcsönös politikai bizalmat szilárd gazdasági alapokra lehet csak építeni. Kína kénytelen lenne megosztani ázsiai vezető pozícióját Japánnal és egyben történelmi kiegyezésnek is be kellene következnie a két ország között. A kiegyezés tovább inspirálná Japán és az ázsiai gazdaságok integrációját, amely feltétlenül globális hatást gyakorolna a kínai, ‘egy öv, egy út’ projekt mellett.

A japán Forex piacokra gyakorolt hatása az Egyesült Államok geopolitikai hátraarcának

Miután Trump aláírta a TPP-ből való kivonulást, a japán részvények lejtmenetbe mentek át. Az amerikai kivonulás a Csendes-óceán mindkét felén óvatosságra inti a befektetőket. A Forex piacok azt mutatják, hogy az exportfüggő jen megszenvedte az amerikai kivonulást, ahogy a japán részvények is. A TPP elhagyása nem volt ugyanakkor sokkhatással a piacokra, mivel Trump már megválasztása előtt beszélt róla. Viszont a jelentõs, határokon átnyúló adó bevezetése miatt a Forex befektetõk hátán is feláll a szőr.

A kereskedelmi megállapodás implementációja a globális kereskedelem mintegy 40%-át jelenti, így következetesen hatással lesz a világ összes országának devizapiacára, nem csak a TPP-tagokra. Egyrészt elősegítheti az áruk és szolgáltatások szabad áramlását. Másrészt az exportkörülmények megváltozása kihívást jelent a tagországok kereskedelmi mérlegére és egyben befolyásolni fogják a Forex piacokat és egyes országok valutáját. A tagországok exportja statisztikák szerint 2030-ra 30%-kal fog emelkedni. Az import ugyanakkor semlegesítheti a megnövekedett kereskedelmi eredményeket, és a szorosan integrált kereskedelmi kapcsolatok erősödése elősegítheti a bevételek növelését.

Forex előrejelzések szerint Japán lehet a legnagyobb haszonélvezője a megállapodásnak. Főképp azért, mert az USA már most az egyik legfontosabb kereskedelmi partnere miközben az egyezséggel az ázsiai régió is erre a szintre léphetne. A szigetország kivitele több mint 20%-al nőhet, míg a GDP-je 2%-al, már ha aláírja a TPP-t. Ezek a pozitív folyamatok egyben a japán jen erősödését is eredményezhetik.

Végezetül

A Japán és az Egyesült Államok közötti jövőbeli megbeszéléseknek a kölcsönös tiszteleten kell alapulnia. Japánnak el kell fogadnia, hogy szignifikáns tényező az ázsiai térségben az Egyesült Államok nélkül is. Ezért Japánnak nincs más választása, mint felnőni a szerephez. Életet kell lehelnie a gazdaságába és az Egyesült Államokkal közösen kell törekednie a szuperhatalmi státusz elérésére. Ami az ázsiai piacot illeti, fenn kell tartania a baráti kapcsolatokat Kínával és a szabadkereskedelmi övezet többi tagjával. Nemcsak Japánnak, de az egész világnak fel kell ismernie a kereskedelmi liberalizáció fontosságát. A tárgyalások nehézkesek lehetnek, de szükségesek egy jobb jövőbeli kereskedelmi rendszer kiépüléséhez. Japánnak kötelezettséget kell vállalnia a szabad és méltányosságon alalpuló gazdaság terjesztésében közösen azokkal a nemzetekkel, amelyek értékelik a szabadságot, a demokráciát és tiszteletben tartják az emberi jogokat mivel tudják, hogy a gazdasági jólét a biztonságtól függ. Japán várhatóan erősíti a kapcsolatokat más TTP országokkal, és ugyanezeket az értékeket fogja megosztani annak érdekében, hogy hozzájáruljon az övezet stabilizációjához. Ugyanez vonatkozik az ASEAN partnerségére is – a megállapodásban foglaltaknak méltányosnak, előnyösnek és kölcsönösnek kell lenniük a gazdasági és biztonsági együttműködés terén.