Milyen hatással lesz a 2017-es Jaltai Nemzetközi Gazdasági Fórum a krími válságra?

A Jaltai Nemzetközi Fórum egyike a legfontosabb gazdasági eseményeknek a világon. A Krím-félszigeten kerül megrendezésre évente. Ezen felül, az egyik legnagyobb gazdasági fórum Oroszországban együtt a Szentpétervári Gazdasági Fórummal és a Keleti Gazdasági Fórummal. Ez egy hely, ahol magasra rangsorolt kormányzati képviselők, gazdasági szakértők és közgazdászok gyűlnek össze. Szociális és gazdasági problémákat tárgyalnak amellett, hogy igyekeznek megoldást találni a modern gazdaság kihívásaira. A Jalta Fórum fókuszpontja, hogy módokat és megoldásokat találjon a piacgazdaság problémáira. Másik fontos célja, hogy konstruktív párbeszéd platformja legyen a gazdasági és a politikai élet szereplői között. Támogatja az innovatív termelési megoldásokat, modern technológiákat és a kis- és középvállalkozásokat. Szintén támogatja az interregionális és nemzetközi együttműködést. A fórum egyben óriási lehetőség a Krím-félszigetnek, hogy bemutassa a félsziget befektetési lehetőségeit.

A 2017-es Harmadik Jaltai Gazdasági Fórum április 20-22 között fog lezajlani a Mriya Resort hotelben közvetlenül a Fekete-tenger partján. A szervezők az évben 1500 résztvevőre számítanak több mint 40 országból. A Krím 2017-ben nagy hangsúlyt kapnak a gazdasági élet szereplői és az állami tisztségviselők közötti kétoldalú tárgyalások.

Az előző évben a fórum 26 EU ország képviselőit fogadta. Politikusok, parlamenti képviselők, üzletvezetők, tulajdonosok mind arra várnak, hogy Krímben új lehetőségeket aknázzanak ki.

Az ukrán válság, az EU és USA oroszellenes szankciói ellenére ott lesz a fórumon egy amerikai delegáció is. De vajon fog-e az Egyesült Államok krími találkozón fehér galambbal kedveskedni és alacsonyabb lángra állítani magát Oroszországgal szemben? Hamarosan megtudjuk.

Hogyan kezdődőtt a válság?

A krími válság hatására EU és USA országok szankciókat érvényesítettek Oroszországgal szemben, hogy így kényszerítsék a kelet-ukrajnai erőszak felfüggesztésére. Válaszlépésként Oroszország totális importkorlátozást vezetett be a szóban forgó országok (és e mellett Norvégia, Kanada és Ausztrália) élelmiszer termékeire. Három körben foganasítottak szankciókat és az utolsó 2014-ben kezdődött és máig érvényben van. Szankciók egyet jelentenek a befektetések leállásával, a katonai tárgyalásokkal és vízumszerzés nehezebbé tételével. Hogyan fogja az új USA adminisztráció kezelni Obama szankcióit Oroszország ellen? És mi a jelenlegi szerepe az orosz szankcióknak?

Az amerikai szankciók kifejezetten az energiaszektornak volt fájdalmas, mivel az orosz GDP legnagyobb hányadát adja. Pillanatnyilag nincs lehetőség együttműködésre és az amerikai bankok nem adhatnak hosszú távú hiteleket orosz vállalatoknak, hasonlóan az EU-s bankokhoz. A nyomásgyakorlás célja, hogy rákényszerítsék Putyint a krími annexió felülvizsgálatára. A szankciók eredményeképp Putyin akár visszavonhatja csapatait Kelet-Ukrajnából. Az oroszokat és ukránokat egyaránt érintő szankciók az orosz gazdaság sebezhető pontjait célozzák. Az orosz csapatok továbbra is hadban állnak az ukrán erőkkel. Az amerikai és európai szankciók feloldására éveket is várhatunk.

Ugyanakkor egyes politikai szakértők úgy vélik, Trump akár vissza is táncolhat a szankcióktól. Azt is mondják, hogy ezt azért lépné meg, mert személyes üzletei érdekei Oroszországban ezt úgy kívánják, amely fontosabb, mint az Egyesült Államok biztonsága vagy a NATO.

Amint kitűnik, a gazdasági szankciók nagyon erőteljes fegyvert jelenthetnek olyan meghatározó országok kezében, amely nem szégyellik azokat bevetni. Egyben erőteljes alternatív hadviselési módszert is jelentenek. Jog erejét átveszi az erősebb ország joga és könnyen más országok is Ukrajna sorsára juthatnak.

A krími válság ma

Krím eloroszítása folytatódik. Elsorvadtak a gazdasági kapcsolatok az ukrán vállalatokkal és helyükre orosz bankok és cégek léptek be. A legfontosabb komptársasággal nincs többé együttműködés. A nem hivatalos adatok lényeges kereskedelmi és befektetési aktivitást mutatnak. A hivatalos adatok kétjegyű növekedésről szólnak. A Jaltai Gazdasági Fórum feladata, hogy megpuhítsa a nyugati országok keményvonalas hozzáállását az orosz szankciókkal szemben.

A második Fórum után néhány ország lazított a szankciókon. Mások teljes mértékben eltörölték őket. A találkozó fő célja, hogy új kezdeményezéseket és célokat fogadjanak el a gazdasági fejlődés érdekében. A találkozó kihatással lesz mind Krím, mind Oroszország gazdaságára.

Az idei fórumról

Az első fórum 2015-ben volt és 600 részvevőt vonzott 13 országból. Az idei évben – ahogy azt már korábban említettük – 1500 résztvevőre számítanak 40 különböző országból. Az idei évben különböző témákat fognak tárgyalni szociális és gazdasági témaköröket felölelve. Űrtechnológia, mesterséges intelligencia, kultúrális hagyományok megőrzése. Továbbá elemzik a gazdasági helyzetet és a külföldi befektetők számára elérhető befektetési lehetőségeket. Az építőipar fejlődése Oroszországban és Krímben szintén sarkalatos témája a tárgyalásnak.

Az EU országokkal való üzlet a Krím-félsziget területén a szankciók ellenére szintén napirendi téma. Az EU bizottsági döntése csökkenti a szabad vállalkozói szellemet. Ezért számos vállalat megpróbálja megerősíteni a krími jelenlétét és közben elkerülni, hogy hazájukban büntetve legyenek. Az olaszok büntették leginkább Krím és Szevasztopol jogtalan elfoglalását. Mi több, az olaszok felelősek a korlátozó szankciókért. Ennek ellenére ott lesznek a Gazdasági Fórumon. Számos olasz üzletember nagyon magasra tartja a Krím-félsziget gazdasági kapacitását. E csoportokat kifejezetten érdekli, hogy tudnának együttműködni a térséggel. De a jelenlegi helyzetben a piac zárva marad az olasz befektetőknek.

A Jalta Gazdasági Fórum a Krím-félsziget legnagyobb nemzetközi kiállítása. A legnagyobb, mióta egyesült Oroszországgal. Az előző találkozó idején számos pozitív és inspiráló esemény történt. 12 szerződést írtak alá. Például az egyik értelmében Krím garanciát vállal a szankciók miatt a küllföldi befektetőket sújtó negatív hatások védelmére. Szintén aláírtak egy szerződést amelyben 32 milliárd rubeles tőkebevonást hajtanak végre a Szimferopol repülőtér termináljának átalakítására. Remélhetőleg ez az év is tartogat pár pozitív eredményt. Akár az EU-val és USA-val fennálló jelenlegi helyzet normalizálására is sor kerülhet, vagy legalább a hatóságok és vállalkozások közötti jobb együttműködés alapjainak kialakítását. A legfontosabb, hogy a panelek elfogulatlan, mértéktartó, őszinte, hamís hír mentes és nyitottak legyen. Az ilyen párbeszédek viszik előre a Krím-félsziget ügyét és járulnak hozzá jobban a gazdasági potenciálja kiaknázásához. Fontos, hogy ösztönözzük az olyan gazdasági körülményeket a nemzetközi üzleti környezet fejlődése érdekében, amik segítik az Oroszországot és Krím-félszigetet sújtó szankciók eltörlését.