Románia munkanélküliségi és gazdaságserkentési reformjai


A román Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint a gazdaság 2017 második negyedévében növekvő tendenciát mutat. 5,9%-kal nőtt az elmúlt év ugyanazon időszakával összehasonlítva. Továbbá a munkavállalási statisztikák és százalékos adatok szerint gazdaságilag 2017 második negyedéve volt a legstabilabb. A legnagyobb emelkedést a szolgáltatási szektorban és az export terén mutatták ki. De ez a növekvő tendencia várhatóan lassulni fog, mivel a központi bank az inflációs nyomás erősödését feltételezi ami egyben az EU-források felhasználásának hatékonyságát is visszaveti.

Ahogy mostanság a világ számos országában, Romániában is gondot jelent a munkanélküliség, a gazdasági nehézségek, a társadalmi különbségek, a korrupció stb. A korrupció a romániai lakosság számára az utóbbi 27 évben különösen nagy gondot jelentett. Az EU-tagsággal biztatóbbá vált a helyzet, mivel a politikusoknak anti-korrupciós reformokat kellett bevezetniük. A román társadalom EU-szkepticizmusa apránként lelkesedéssé vált a brüsszel által megkövetelt reformok hatására.

Munkanélküliség

A fiatalkorú munkanélküliség az EU legtöbb országában prioritást élvez, így a román gazdasági reformok is a fiatalság munkanélküliségi arányának csökkentését szolgálják.
A romániai fiatalokat gyors ütemben kellene integrálni a rohamosan fejlődő munkaerőpiacra, azonban ehhez új politikai megközelítésre és további intézkedésekre van szükség. Románia új intézkedések bevezetésével igyekszik csökkenteni a munkanélküliségi arányt valamint ösztönözni a fiatalkorú munkavállalási hajlandóságot.

A legfrissebb rendelkezésre álló (2016. december 31-i) statisztikák szerint Bukarestben a munkanélküliségi arány 1,4% volt, amely 20 600 fő munkanélkülit jelent: ez a szám országos szinten a legalacsonyabb. Habár a régióban diverzifikált ipar alakult ki, a munkavállalók nagyrészt a szolgáltató szektort választják, mivel ott mérhető a leggyorsabb ütemű bérnövekedés.

Az EU 2010-2018 közötti stratégiája két célt határozott meg: több továbbképzési lehetőséget teremteni a fiatalok számára illetve támogatni a munkakeresést és ezzel is ösztönözve őket az aktív társadalmi részvételre. Az Europe 2012 stratégia lényege a 20-64 év közötti romániai lakosság 70%-ának munkába állítása volt. Ezen célok eléréséhez Romániának nemzeti reformokat és konverziós programokat kellett indítania, emellett természetesen fel kell lépni a munkaerőpiac megerősítése érdekében, valamint meghatároznia a minimálbér és a legalacsonyabb beilleszkedési jövedelem összegét. A fiatalság elhelyezkedésének támogatását egy erről szóló kezdeményezéssel is megtoldották, amely révén a 25 év alatti fiatalok olyan régiókban vállalhatnak szubvencionált munkát, ahol 2012-ben a munkanélküliségi arány meghaladta a 25%-ot. A reformok egyben az iskola és a munkavállalás közötti átmenetet is megkönnyítik, mivel megemelték a szakmai gyakorlatokra, vállalkozás indításra, munkahely váltásra, és az őstermelők részére rendelkezésre álló állami támogatások összegét továbbá aktív vállalkozásösztönző hitelek állnak a jelentkezők rendelkezésre. A radikális oktatási és szerkezeti reformok létfontosságúak a munkaerőpiaci evolúcióhoz 2020-ig és egyben ernyőként szolgálnak a makrogazdasági kihívásokkal és a globalizációval szemben.

Gazdaság

Az Európai Unió újoncaként Romániának beletelik majd egy kis időbe, míg képes lesz túllépni a szegénység és korrupció sújtotta sztereotípiából. Az ország a devizapiacon mindaddig az euró ellenében pozícionál (román lej vs. euró), amíg a gazdasága és társadalmi intézményei nem érnek el egy bizonyos fejlettségi szintet. Romániának 2022-ig teljesítenie kell az euró bevezetés feltételeit. Az EU intézetek szigorú felügyelete mellett kell megfelelnie az EU konvergencia kritériumainak, miközben továbbra is elkötelezettséget kell tanusítania az integrációs folyamatok elmélyítése felé. Románi jelenleg hatalmas ütemben fejlődik, amelyeket tovább hajtják a külföldről érkező közvetlen tőkebefektetésekkel és a pénzügyi reformok. Habár stabil devizával és alacsony kamatlábakkal rendelkezik, az egyik legszegényebb EU-tagállamként beletelik majd némi időbe, míg felzárkózik Németország, Olaszország vagy Franciaország szintjére. Romániának jelentős intézményi, törvényhozói és szabályozói támogatásra van szüksége az EU többi tagjától. Ugyanakkor a korábbi eu-válság ellenére a gazdasági hangulatot optimizmus jellemzi mivel a jelen növekedés fenntartható, a konvergál a többi EU-s gazdaság teljesítményéval és progresszívan integrálődik.

Idegenforgalom

Romániának vélhetően megoldást kellene találnia az idegenforgalom növekedésének hiányára, így az a gazdasági növekedést is segíthetné. Az elmúlt év adatai szerint Romániában az idegenforgalom mindössze 1,3%-kal járult hozza az országos GDP-hez, amely egyike a legalacsonyabbnak a világon! Ami viszont még rosszabb, hogy az elkövetkező években a helyzet változására még remény sincs, mert az idegenforgalmi szektor várható növekedési üteme jobb esetben 2% körül várható. Szintén jelentős probléma, hogy a 2015. évi idegenforgalmi befektetések és kiadások mindössze a GDP 5,1%-át teszik ki, amely a világon szintén egyike a legalacsonyabb értéknek. A következő évekre előrejelzések is hasonlót mutatnak.

Összegzés

A fent említett számos probléma ellenére Románia jelenleg Közép- és Kelet-Európa egyik leggyorsabb ütemben növekvő gazdasága. Az Eurostat adatai szerint Románia bruttó nemzeti összterméke 5,9%-kal növekedett az elmúlt év ugyanezen időszakának statisztikáihoz képest. Általánosságban kijelenthető, hogy bőven meghaladta a régióra vonatkozó GDP adatokat és várhatóan a lendület tovább folytatódik a következő években is. A reformoknak és Brüsszelnek köszönhető gyors talpraállás ellenére Romániának a jövőben még mindig számos kihívással kell szembenéznie a gazdasági és politikai stabilitás megőrzése érdekében. A fenntartható gazdasági növekedés mellett folyamatosan emelnie kell a lakosság életszínvonalát és haladni a szerkezeti reformok útján. Továbbra is szigorú fiskálpolitikát kell követnie a makrogazdasági pozitív környezet megőrzése érdekében.

Románia egyik fő hátránya a magas munkanélküliségi arány. A fiatalok nehezen lépnek be a munkaerőpiacra: ennek egyik fő oka a rossz színvonalú oktatás, mivel az 1990-es évekbeli finanszírozási gondoknak és a szegénységnek az oktatási rendszer látta kárát. A kormányz kénytelen lesz foglalkozni a leszakadó társadalmi rétegekkel valamint alapos figyelemet fordítani a fiatalkorú munkavállalók helyzetének javítására. A fiatalkorú munkavállalók Romániában továbbra is a társadalom egyik leginkább marginalizálódó rétege. Ugyan a szakmai jövőbe vetett lelkesedés felélesztése költséges folyamat, az “alternatív módszer”, azaz a cselekvés hiánya még költségesebb lehet. Az egyik legértelmesebb megoldás, ha a kormány a vállalkozói réteget kezdi el ösztönözni miközben csökkenti a bürokratikus akadályokat egy barátságosabb szabályzási és fiskális környezet megteremtésével. Románia “win-win”alapú fejlődése a fenti tényezők figyelembe vételét igényli.