Katar egy aprócska ország Ázsia nyugati részén. Gazdag földgázban és momentán az Arab-világ legerősebb országainak bojkottja alatt áll a sokéves feszültség után. Az Öböl-menti országok többsége éveken keresztül terrorizmus támogatásával gyanúsították Katart és a nagykövet visszahívása Katart mély válságba taszította. A Perzsa-öböl Menti Együttműkődési Tanács hat tagországból áll és számos nehézséggel szembesült az évek alatt. Az elsődlegesen integrációs és együttműködési céllal létrejött tanács az alapjaiban rendült meg a válság kirobbanásával. Szaúd-Arábia, Bahrein, Kuvait, Omán és az Egyesült Arab Emírségek közötti rivalizálás már a brit koloniális idők óta jelen van a térségben. Irán és Irak folyamatos beavatkozása az Öböl-menti országok belügyeibe a helyzetet még törékenyebbé tette. Mi több, a Perzsa-öböl Menti Együttműködési Tanács sosem volt önmagában erős szervezet, ahhoz, hogy maga kezelje a felmerülő problémákat: célja nem más pusztán mint, hogy védekezzen a tagországokat fenyegető problémák ellen és nem gazdasági stabilitás és jólét elérése.
Katar nemzeti jövedelmének alakulása
Katar nagyon gazdaggá vált miután újraallokálta az olajból és földgáz exportból származó bevételét és egyben diverzifikálni kezdte a gazdaságát. A tartalékok és USA támogatás hatására az ország pénzügyi és gazdasági stabilitást valósított meg. A világgazdasági GDP/fő ranglistán $130 000 dolláros jövedelemmel Katar világelső. A 280 000 állampolgára kezében lévő felhalmozott vagyont az ország többségében a földgázkészletének köszönheti. A tény kisség megkülönbözteti Öböl-menti szomszédaitól és hozzájárult a Szaúd-Arábiával történt zajos szakításhoz is. Ezért várja a teljes régió ugrásra készen a fejleményeket és részesülhessen a koncból!
Mi a jelenlegi helyzet?
Katarra szigorú szankciók érvényesülnek, amelyet az Öböl-menti országok – Katar szomszédjai -, Szaúd-Arábia vezetésével kényszerítettek rá a pöttöm országra. Katar destabilizálása a térségben és a terrorizmus vádja következtében komoly gazdasági és diplomáciai büntető intézkedéseket vezettek be a szomszédok, amelyek biztosan komoly következményekkel járnak a szigetországra. A Qatar Airways legfontosabb vonalai felfüggesztésre kerültek, az import leállt és a külföldiek kiutasításra kerültek. Félő, hogy a jelenlegi helyzet komoly diplomáciai válsághelyzetbe sodorja az egész régiót.
A katari válság tömören
Az országok, amelyek 2017-ben Katar ellen szankciókat kezdeményeztek, olyan szunnita muzulmán országok, amelyek a fő fenyegetést a politikai iszlámban, a dzsihádban és az Iránban látják. Szomszédos országokként, Irán és Katar osztozik a világ legnagyobb LNG-mezőjén, és alapjában véve jó kapcsolatot ápolnak egymással. Egy másik gócpont, hogy Katar titkon támogatja az iszlámista mozgalmakat Szíriában, Egyiptomban, Líbiában és Gázában. Ezenkívül az Al-Jazeera gyakran megszólaltat olyan médiumokat, amelyek kritikusak a szunnita szomszédok hatóságaival szemben. Doha és Katar hosszú távú elszigetelése azonban rendkívül negatívan befolyásolhatja a régió gazdaságot. Ha sikerrel jár, akkor nagyon nehéz lesz munkahelyeket teremteni az öbölbeli arab államok fiataljai számára, ugyanis a régió stabilitása és üzletbarátisága már rég a múlté.
A katari válság hatása az Öböl Menti Együtműködési Társaság országainak lakóira
• Az Egyesült Arab Emírségek befagyasztja például a Katari Iszlám Bank, a Doha Bank, a Katar Nemzeti Bankot stb bankszámláit.
• Lezárják a légteret és az alternatív repülési útvonalakat kell használni, amely hosszabb járatidőt és magasabb költségeket jelent.
• Katari állampolgárok nem kaphatnak vízumot az Egyesült Arab Emírségekben. 14 napon belül el kell hagyniuk az országot, és Bahrein, Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábiában tartózkodó katari állampolgárok nem kaphatnak vízum hosszabbítást.
• Az Egyesült Arab Emírségek súlyos pénzbírságot és szankciókat helyezett kilátásba azok számára, akik Katart támogatják a kibontakozó válságban.
• A katari médiahálózatot (Al Jazeera, beIN Sports) nem érhető el többé az Öböl-menti országokban és az ott lévő irodáit bezárták.
Az Egyesült Államok álláspontja
A Katar és az arab országok közötti 10 éves feszültség tovább fokozódott Trump megválasztásával. Az Egyesült Államok politikai paradigmaváltása jobban kedvez a régiós szunni hatalmaknak a síita országokkal szemben. Obama elnöknek nem állt szándékában beavatkozni a régiós szektaháborúkba szabad utat hagyva a helyi országoknak, hogy saját maguk oldják meg nézeteltéréseiktet. Trump látogatása azonban felbátorította a szunnita hatalmakat, hogy nyíltan fejezzék ki Iránnal való szembeszállásukat, és távolítsák el Katart a Tanácsból.
Hogyan befolyásolja a válság a forex piacokat?
A közel-keleti országok közti feszültségnek köszönhetően a katari riál komoly nyomás alatt van, és félő, hogy az Öböl-államok fizetőeszközeinek dollárfixes árfolyama is fenntarthatatlanná kezd válni. A katari valuta sokáig tartotta magát (QR3.64 a dollár), de jelen helyzetben a dollár riál árfolyam máris duplája az eddigi árfolyamnak, és 2008 óta nem tapasztalt szinteken jár (amikor is az olajárak összeomlottak). Az Öböl-térségben elhúzódó vita nagymértékben befolyásolhatja a forex piacokat és a riálra nehezedő nyomást, ha a kereskedelem csökkenése és a befektetők kivonulása folytatódik. A forex történelem alapján, a dollár ereje miatt megkérdőjelezhető, hogy ilyen kritikus időkben képes-e megtartani a rögzített árfolyamot. Emellett a dollár jelentősen gyengült az elmúlt 7 hónapban. Az Öböl-menti országok valutáit tovább gyengítik az óriási pénzalapok. További nyomás a katari riálra az illékony olajár. A hosszú távú konfliktusok és a makrogazdasági problémák komolyan befolyásolják a turizmust, a kereskedelmet, a gazdasági növekedést és az inflációt (a valuta csökkenése jelenleg 10% körüli).
Következtetés
Ebben a pillanatban a Katar-válság megoldása végeláthatatlan messzeségbe vész. Katarnak 10 nap áll rendelkezésre, hogy átgondolja a politikai attitűdjét, mint az Iránnal való kapcsolata, a terroristák kiadása és terroristacsoportok finanszírozása terén. A tíz napos ultimátum kevés arra, hogy megoldást találjon 13 égető problémára az Öböl-menti országok által átküldött listáról. Katar úgy néz ki nem mutat hajlandóságot, hogy leüljön tárgyalni Szaúd-Arábiával és az arab nemzetekkel és megoldást találjon a válságra. A katari nagykövet, Meshal bin Hamad Al Thani kijelentette, hogy Katart nem lehet zsarolni a válság gyors megoldása érdekében, amit nem is a félsziget robbantott ki. Anwar Garagash, az EAE külügyminisztere azzal vádolta Katart, hogy kiszivárogtatta az igénylistát, amellyel csak prolongálja a válságot. Ha Katar elutasítja az igények határidőn belüli teljesítését, az arab országok folytatják a embargót – tovább tiltják a földi, tengeri és légi járatokhoz való hozzáférést. Ráadásul, a katari Al-Jazeera tovább küzd a túlélésért, és az agressziót a szabadság és a demokrácia súlyos megsértésének tartja. Szaúd-Arábia-Egyesült Arab Emírségek vs. Katar elleni küzdelme feltehetőleg nem fog gyorsan befejeződni, mivel a két szunnita állam a regionális hatalomért küzd.
