Lebegő árfolyamrendszer vagy a rögzített árfolyamrendszer megválasztása a monetáris döntéshozók egyik örökkön visszatérő kérdése mikor egy nemzetgazdaság pénzügypolitikájának meghatározására kerül sor. Történelmileg a nemzeti valuta vagy az aranyhoz vagy az ezüsthöz – vagy épp mindkettőhöz – volt rögzítve. Az első világháború ideje alatt a zéró árfolyammozgást produkáló deviza volt a norma, továbbá jellemző volt a folyamatos elértéktelenődésnek köszönhetően a valuták állandóan az arannyal “flörtöltek”. Manapság, minden számbavehető valuta lebegő vagy rögzített árfolyambanrendszerben mozog, vagy egy erősebb devizához van rögzítve.
Miért van szükség a valuták rögzítésére?
Valuták
A valuta az egyik legfontosabb eszköze egy nemzetgazdaságnak a makrógazdasági helyzet befolyásolására. Rengeteg oka lehet annak, hogy egy nemzet egy másik nemzet devizájához rögzíti a devizáját. Ha egy nemzet bevételének többsége külföldi devizában keletkezik, mondjuk euróban, annak a nemzetnek kézenfekvő lehet valutájának rögzítése vagy akár nem hivatalosan az euró bevezetése fizetőeszközként. A monetáris sokkok és a piaci fluktuációk ellen is kiváló megoldás a rögzített árfolyamrendszer – mivel így a valuta sokkal védettebb az árfolyammozgásokkal szemben. Alapvető igazság, hogy szükség van stabil nemzeti valutára, ha a szabad piacokon szeretne egy nemzet árukkal és szolgáltatásokkal kereskedni versenyképes feltételek között. A stabil valuta fenntartása egy nemzet fontosabb kereskedelmi partnereivel kifizetődő stratégia. Rögzitett árfolyamrendszer nemcsak a kis méretű gazdaságok kiváltsága. A kínai fizetőeszköz, a yuan, egyértelműen az amerikai dollár árfolyamváltozását követi annak ellenére, hogy hivatalosan lebegő árfolyamrendszerben működik. A rögzített árfolyam segítségével Kína export-orientált gazdasága védve van a világkereskedelem ciklikus változásaitól. A kisebb nemzetgazdaságoknak nem olyan könnyű rögzített árfolyamrendszert fenntartani, mivel a jegybanknak folyamatosan pénzt kell pumpálnia a devizapiacokra a kívánt árfolyam fenntartásához. És ha bármi is megzavarja ezt az árfolyamstabilitást, a jegybank könnyen a nemzeti valuta szabadesését és elértéktelenődését kockáztathatja.
Lebegő Árfolyamrendszer: Bízd a Piacokra
A lebegő árfolyamrendszer szintén rendelkezik előnyökkel és hátrányokkal, amelyek többsége a szabadpiaci modell következményének tudható be. A lebegő árfolyamrendszer egyben megtévesztően “önkorrekciós” árfolyamrendszert is jelent. A kereslet és a kínálat az, ami meghatározza egy valuta értékét és természetesen a kereskedők maguk, akik a keresletet és a kínálatot befolyásolják. Ha a kínálat nagyobb mint a kereslet, a valuta veszíteni fog értékéből és az import áruk többe fognak kerülni, ez oda vissza igaz. Ha egy gazdaság szilárd alapokon nyugszik, nincs sok szükség monetáris beavatkozásra hacsak nem történik fundamentális változás a világpiaci helyzetben ami globális és közvetlen hatással van egy nemzetgazdaság valutájára.
Összegzés
A valóság az, hogy a megkülönböztetés lebegő és rögzített árfolyam között kissé sántít ugyanis a valóságban egy valuta se rögzített. Az árfolyamuk változhat és változik is az idők folyamán. Ami a kettőt megkülönbözteti, hogy a lebegő árfolyamrendszerben működő valutákkal ez gyakrabban történik meg. Annak eldöntésére, hogy melyik jobb egy nemzetgazdaság esetén, számos makrógazdasági mutatót kell figyelembe venni és nem utolsó sorban az ország gazdasági érdekeit is. Egyes gazdaságok stabilitást és a status quo-t kívánják fenntartani, amíg mások nem látják értelmét a devizatartalékok felhasználásának, ahhoz hogy rögzítsék egy állandóan változó valuta árfolyamát.