Egy friss kötvénypiaci hír szerint sokakat meglepetésként ért a globális, különösen az amerikai piacokon tapasztalható hozamnövekedés. Befektetők félelme, hogy a kamatemelésekre érzékeny eszközök hozama zuhanni fog. Ugyanakkor, ha elemezzük a hozamemelkedés kiváltó okait, rájöhetünk, hogy a félelmek alaptalanok.
– az amerikai 10 éves kötvények éves hozamának változása
A központi bankok a fáradtság jeleit mutatják
A központi bankok, különösképp a BOJ, ECB, SNB kimerült. Fontos kiemelni, hogy a kötvényhozamoknál tapasztalható csökkenés (áremelkedés) a globális pénzügyi válság utáni érában nagyban az említett bankok mennyiségi könnyítéseinek tudhatók be. Most hogy a bankok kifogytak a szuflából, a hosszú lekötésű kötvények hozama elkezdett emelkedni.
2012 vége óta, a Bank of Japan az, amely a JGB hozamokat nem látott szintekre csökkenti és más bankokat is könnyítésre kényszerít. Az EKB bank az egyik legnagyobb szenvedője a BOJ stimulusnak és válaszképp az EKB szintén mennyiségi lazításba kezdett. Magyarán kijelenthető, hogy a BOJ kamatpolitikájának köszönhető a kötvényhozamok globális csökkenése.
Ugyanakkor az elmúlt hetekben a BOJ elkezdett a hozamgörbéje emelésén dolgozni a kötvényhozamok növelése érdekében, hogy megtámogassa a japán nyugdíjalapokat és bankokat, amelyek megszenvedik a negatív kamatlábakat. Továbbá, a BOJ aggódik a kötvénypiaci likviditás miatt is, amely szintén egy indok lehet a hozamgörbe emelésére. Tehát egyértelműnek tűnik a megállapítás, hogy az emelkedő hozamgörbe mögött a központi bankok fáradtsága áll, ami egyben indukálja, hogy nem érdemes az arany masszív eladásába kezdeni az emelkedő kötvényhozamok miatt. Mi több, a központi bankok fáradtsága a befektetőket még inkább a nemesfém-vásárlás felé mozdíthatja el.
A központi bankok fáradtsága fiskalizmust és magasabb inflációt eredményezhet
A központi bankok kimerültsége egyben a kormányokat további pénzügyi élénkítő csomagokra kényszerítheti. Nem csoda, hogy a fejlett országok többsége a költségvetési kiadások növelésért kiált. Ez egyben viszont pozitívan hat az arany árfolyamára, ugyanis a költségvetési kiadások növelése hatékony a monetáris inflációs elérésénél.
Növekvő hozamok ártanak a részvényeknek
A központi bankok által az elmúlt években végrehajtott könnyítési programok és csökkenő kötvényhozamok mellékhatása, hogy a részvénypiacokon eddig soha nem látott rali bontakozott ki. Következtetésképp, a központi bankok fáradtsága és a kötvényhozamok emelkedése árthat az aranynak, amire ezen okból kifolyólag a befektetők fedezetként/menedékként tekintenek.
A NIRP/ZIRP változatlan marad
Központi bankok kimerültsége nem jelenti azt, hogy a kamatlábak emelkedésnek indulnának. A nulla és negatív irányadó kamatlábak (innen az angol rövidítésük: “negative inerest rate policy” és “zero interest rate policy”) még jó ideig velünk maradnak. Sőt, az NIRP/ZIRP + fiskális élénkítés kombinációja növeli a fedezeti (inflációs) arany iránti keresletet. Megjegyzendő, a központi bankok fáradtsága csupán azt jelenti, hogy a kamatlábakat nem lehet tovább csökkenteni anélkül, hogy ne destabilizálná a gazdaságokat. Semmi jel nem utal a kamatlábak emelésére.
Egy hosszú sztori rövid zárásaképp, a nemesfém iránti kereslet nagy valószínűséggel csökkeni fog, de nem kell félni egy masszív eladási hullámtól. Ha a hosszú távú előrejelzéseket nézzük, a nemesfém előreláthatólag áttöri az $1400 dolláros szintet és meg sem áll $1500 dollárig 2017 második negyedévéig.
Szerző: Omkar Godbole, FXStreet.com
