Brexit – Miért akar az Egyesült Királyság kilépni az EU-ból és vajon vissza fog-e táncolni?

A Brexit referendumra 2016 június 23.-án került sor, amely során azt a kérdést kellett megválaszolniuk a brit állampolgároknak, hogy maradni akarnak az Európa Unióban vagy sem. Az Európai Unióból való kilépés nem egy puszta politikai hercehurca, de inkább nemzeti és társadalmi identitásról szóló döntés, amely örökre megváltoztatja Nagy-Britannia és az EU kapcsolatát! A referendum egy igazi sokkal ért fel az Európa Uniónak mivel az Egyesült Királyság volt az első, amely úgy döntött, távozni akar. A teljes eredmény értelmében Anglia és Wales döntött úgy, hogy el akarja hagyni az EU-t. Skócia és Észak-Írország a bentmaradás mellett szavazott (a kilépést pártolók nyertek 52% – 48% arányban). A döntés hatására a globális pénzügyi piacok mélyrepülésbe kezdtek és a font 1985 óta nem látott gyengülésen ment át.

Miért akar az Egyesült Királyság kilépni az EU-ból?

Az első válasz gazdasági. Az ellenzői úgy tekintenek az EU-ra, mint egy működésképtelen gazdasági entitásra, amely komoly gazdasági problémákkal küzd 2008 óta. A második válasz szuverenitásbeli. Egyre fokozódik a globalizációellenes hangulat és gyakoribbak a populista kirohanások a multinacionális, kereskedelmi, pénzügyi szervezetekkel szemben, amelyek jól ismert képviselői az IMF és a NATO. A Brexit támogatók úgy vélik, ezek az intézmények már nem szolgálják az emberek érdekeit és félnek, hogy kontrollálhatatlanná válnak. A migráns krízis Európában tovább növelte az ellenérzést ezekkel az intézményekkel szemben. A harmadik válasz az elitista politika jelenlevőségében keresendő. A Brexit egy dühös kirohanás volt a fennálló pártok, politikusok és gazdasági vezetők ellen. Továbbá egy „sikoly” az elit inkompetenciája, gátlástalansága ellen, ösztönös védekezés a hagyományos értékek és érdekek elvesztése ellen.

Egyesült Királyság vs. EU

Britannia kapcsolata az EU-val sosem volt egyszerű. Annak ellenére, hogy alapító tagja volt az EU-nak (1973 óta tag), sikerült megtartania a határai és pénzneme feletti ellenőrzést úgy, hogy elutasította az eurózónához való csatlakozást. A 2008-as gazdasági világválság után a brit kormány számára úgy tűnt, az Unióban maradás több kárt okoz mint használ a szigetországnak. Különösen úgy, hogy Nagy-Britannia erős gazdasággal rendelkezik. Úgy gondolták, hogy a lomha, mindent átfonó EU regulációk nélkül Britannia több befektetést tudna vonzani a hazai piacára. Természetesen ez csak akkor igaz, ha hozzáférésük van az unió egységes piacához. Habár úgy tűnik, hogy jó esélyt ad a fejlődésre, az EU minden eszközzel megpróbálja megakadályozni, hogy más tagországok kövessék Nagy-Britannia rossz példáját. Britannia nem fogadja el a határok nélküli Európa ideáját. És mégis, az EU szabályai értelmében minden EU állompolgárnak joga van ott élni és dolgozni ahol akar az EU-n belül. Brexit támogatói úgy vélik, az újonnan érkező migránsok visszaélnek a kedvező lakhatási és munkavállaláshoz köthető támogatásokkal. A statisztikák alapján körülbelül $40 000 000 dollár vándorol a migránsok szülőhazájába kizárólag gyerektámogatás révén. Még úgy is, hogy a gyerekek nem is az Egyesült Királyság területén élnek. A britek úgy válik, ha kilépnek az EU-ból, akkor hatékonyabban tudják a bevándorlást kezelni.

Az EU Britannia nélkül gyengébb lesz az biztos. Ez különösen a külügyi kérdésekben lesz számottevő valamint az Európában belüli erőegyensúly szempontjából (gondoljunk csak a német gazdaságpolitikára). Brexittel a kilépés mellett ágáló politikusok pozíciója erősödni fog más EU országokban is. Például a francia Le Pen is az euró feladását és a Schengen rezsim elhagyásával kampányol. Ebben a nagy zűrzavarban egy dolog bizonyos – az EU a legkomolyabb krízisét éli az alapítása óta. És a válságos szituációban visszafordíthatatlan gazdasági repedések keletkeztek Észak- és Dél-Európa között.

Soft vs. hard Brexit

A két kifejezés az Egyesült Királyság távozását, pontosabban a távozásának körülményeit írja le az Európa Unióból.

Hard Brexit – azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság nem köt kompromisszumokat az állampolgárok szabad mozgása kérdésében annak érdekében, hogy továbbra is hozzáférjen a Közös Piachoz.

Soft Brexit – továbbra is a Közös Piac része marad és engedi az állampolgárok szabad mozgását.

Mi a jelenlegi helyzet?

A Brexit hatása az Egyesült Királyság gazdaságára és növekedési potenciáljára a vártnál jobbra sikeredett.

– Az államháztartási hiány rekordmértékben javult a harmadik negyedévben.

– A GFK fogyasztói bizalmi index emelkedett decemberben, de továbbra is alacsony.

– A karácsonyi kiskereskedelmi értékesítések 0.1%-kal alacsonyabbak mint múlt évben, de a másrészt az online értékesítés 19%-al nőtt.

– Az infláció 2014 októbere óta a legnagyobb mértékben nőtt.

Az angol jegybank módosította gazdasági növekedési előrejelzését 1.4%-ra az évre, de visszavett a 2018-ra jelzett növekedési előrejelzéseiből 1.5%-ra.

Hatása a Forex piacokra

A hatása a Forex piacokra csak a következő években lesz egyértelmű, de van pár látható monetáris hatása is.

A font értéke

Az 1985 óta mért legalacsonyabb értékkel egyenlő a font értéke. A referendum után az FTSE 100 Index 8%-ot zuhant, de fokozatosan ledolgozta a hátrányát és elérte a múlt évi árfolyamát.

Amikor Theresa May bejelentette, hogy az Egyesült Királyság 1.30 eurós rögzített árfolyamon kezdi meg a tárgyalásokat a kilépésről, a font piaci értéke 1.09 euró volt Októberben. Majd újra esett mikor May közölte, hogy kilépnek a Közös Piacról. Január 12.-éig visszanyert értékéből és 1.14 euróig kúszott vissza.

A zuhanó font növelte az import költségeit a gyártóknak és drágábbá tette a britek külföldi nyaralását. De másrészt viszont Britannia olcsóbb és elérhetőbb turista célponttá vált a külföldi turistáknak. A Ryanair például rekordszámú növekedést tapasztalt a Londonba, Leedsbe, Liverpoolba stb. repülő járatain.

Nehéz megjósolni a pénznem árfolyamát és a lehetséges változásokat a piacon. Nem lehet mást tenni, kivéve hogy figyeljük a gazdasági eseményeket a világon és fokozottan követjük a rosszat sejtető jeleket.

Arany és nemesfémek

Felfordulás idején jobb az értékük, amely hatására kívánatosabb befektetési forma a jövőben.

Mire számíthatunk?

Ami az üzleti befektetés mértékét illeti, várhatóan lassulni fog a politikai és gazdasági bizonytalanságok hatására. A fogyasztói kiadások várhatóan növekedni fognak, de lassabban a korábbi erős rátákkal ellentétben. Gyengébb font kedvez az importár és a vásárlóerő növekedésnek ahogy az infláció is magasabb fokozatra kapcsol. A szolgáltató szektor pozitív tartományban marad 2017-ben, de magasabb befektetési szintek nélkül. Lassú növekedés egyben nagyobb állami hitelfelvételt is jelent. De még van hely az állami befektetések növelésére és az állami kiadások alcsony szinten tartására. Az Egyesült Királyság kereskedelem tekintetében egyre nayobb elánnal fog nyitni a gyorsabban növekedő nem EU-s piacok felé a szolgáltasaival, ahol a brit gazdaság jelentős előnnyel rendelkezik.

Brexit – pro és kontra

Habár a Brexit referendum dátumát már egy évvel ezelőtt kiírták, de még mindig nem eldöntött, hogy az Egyesült Királyság távozása jó-e vagy rossz a szigetországnak. Mindkét opciónak vannak előnyei és hátrányai, és a következő érvek nem fedik a teljes listát.

Gazdaság – egy OECD elemzés szerint a független brit gazdaság 2020-ig £2200 fontot veszít háztartásonként és 950 000 munkahely szűnik meg. A gyenge font jót fog tenni az Egyesült Királyság exportőreinek, de rosszat jelent a turistáknak és az importnak. A tagságtól függetlenül lehetséges lesz a kereskedelmi egyezmények újratárgyalása az EU partnerekkel.

Biztonság – a maradás mellett voksot tevők azzal érvelnek, hogy a nemzetközi együttműködés, titkosszolgálati információk megosztása és a körözési lista összehangulása segít a szigetország biztonságának fenntartásában. A kilépés mellett érvelők szerint korlátozni kell a szigetországa belépők számát, akiket ki is toloncolhatják a brit kormány (és nem az EU) által meghatározott feltételek szerint.

Vezető hatalom – Ha Britannia maradt volna az EU-ban, akkor továbbra is szabad és független magatartást vitt volna az EU blokkba (amely ellen a kilépésre szavazók a „Vegyük vissza az ellenőrzést” szlogen volt). Ha marad, akkor nagyobb befolyása lett volna a gazdasági és politikai történésekre mint amit önmagában a világban projektálni tud.

Végezetül, senki nem tudja hogy fog a Brexit eljárás lezajlani és akár évekig is elhúzódhatnak a kilépési tárgyalások. A Brexitet el kell fogadnia a 27 tagország nemzeti parlamentjének is, és ez természetesen időbe kerül. Az EU jog továbbra is vonatkozik az Egyesült Királyságra amit a szigetországnak mindaddig be kell tartania, amíg nem szűnik meg tagországnak lenni. Másrészt viszont tiszteletben kell tartania az EU egyezményeket, de nem vehet részt a döntéshozatalban.

Vajon más EU tagország is követi Nagy-Britannia útját? A valóság az, hogy a többi tagország erősen függ az EU-tól, az Egyesült Királysággal ellentétben. A legtöbb országnak az EU-ból történő kilépés nem jelentene mást, mint kegyetlen túlélési küzdelmet az unión kívül.

Ugyanakkor a Brexit erősen éreztetni fogja hatását a brit gazdaságban, bevándorlási politikában és a következményei leszenk évtizedekig. Láncreakciók folyamata indulhat el a világ számos pontján és mind az Egyesült Királyságot, mind az Európa Uniót hosszan tartó instabilitásba döntheti, amely alapjaiban változtathatja meg Európa jövőjét is. A legfontosabb, hogy a Brexit tárgyalások kultúrált körülmények közt fojjanak le, és a résztvevők megőrizzék a politikai stabilitást, óvják a kereskedelmi érdekeiket és befektetéseiket.