bojan

A legfrissebb gazdasági mutatók szerint Ausztrália gazdasága a 2017-es év során folyamatosan növekedett, és várhatóan a következő években is növekedni fog! Mostanra már megdöntötte Hollandia eddigi rekordját, és az 1. helyet is megszerezte azon országok listáján, amelyek 26 éven át nem küzdöttek gazdasági válsággal. Ezt a rekordot az Ausztrál Üzleti Közgazdászok (ABE) bizottsága is megerősítette, ugyanakkor a bizottság komolyan aggódik az infláció, az elöregedő népesség és az alacsony termelőképesség miatt. Emellett a jövőre vonatkozóan sem jósolnak túl kedvező gazdasági körülményeket. Az infláció mértéke várhatóan 2% alatt marad, és a bérek stagnálni fognak, ugyanakkor a költségvetési deficit növekedni fog, továbbá az év végére a munkanélküliségi arány enyhe esése várható (5,6%-ra), majd jövőre 5,5%-ra eshet vissza.

Az aktuális helyzet

Ami a munkanélküliséget illeti, a munkahelyi statisztikák és százalékos értékek alapján a jelenlegi a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta 2010 óta. Az új munkahelyek egyben minőségbeli javulást is jelentenek: sok technológiai, általános menedzsment és más magasan kvalifikált pozíció jelent meg az elmúlt pár hónap során. Júliusban 27 900 új munkahelyet hoztak létre a vállalatok, és a szám folyamatosan növekszik. A munkaerőpiac látszólagos jó formáját mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy év alatt 240 000 új munkahelyet hoztak létre. A szakértők ugyanakkor megjegyzik, nem ajánlott fiskális lazítást eszközölni a pozitív eredmények hatására, mivel a GDP növekedéssel, illetve az inflációval és kamatlábakkal kapcsolatos kockázatok mindig jelen vannak.

Az ausztrál dollár növekvő árfolyama

Az ausztrál dollár a növekedésének köszönhetően újra elérte a 80 USD cent árfolyamot. A gazdaság jelenlegi állása alapján az üzleti szektornak az újrabefektetésekre, a jövedelmezőségre és az export százalékos arányának növelésére kell koncentrálnia. Mi tartja mozgásban az ausztrál dollárt? A gyengélkedő amerikai dollár és az emelkedő ausztrál dollár ösztönzőleg hat a gazdasági körülményekre és a nemzetközi kereslet miatt magasabb vasércárakat jelent, ami Ausztrália egyik fő exportcikke. Az ausztrál dollár árfolyama várhatóan 2018 végéig növekedni fog. A devizaárfolyam ezen mozgásai a Forex piacon jól láthatóak, és számos befektető és intézmény szeretné kihasználni ezeket az árfolyam-ingadozásokat. A kereslet szintje határozza meg a piaci árat, és egyre többen nyitnak AUD/USD pozíciókat.

Most komolyan ilyen jó?

Tényleg ilyen rózsás a gazdasági helyzet, vagy vannak még dolgok, amiken csiszolni lehet, hogy valóban elmondható legyen: az ausztrál gazdaság remek állapotban van? A gazdasági szakértők véleménye megoszlik e kérdésben. Egyesek a mostani 2017-es helyzetet a rekordalacsony munkanélküliségi aránnyal fordulópontnak tekintik az ausztrál gazdaság fejlődésében, míg mások nem felejtik el megemlíteni a gyenge bérnövekedést alkalmazotti oldalról. A részmunkaidős munkavállalóknak több munkaórára lenne szükségük az alulfoglalkoztatottság miatt. A helyi munkavállalói szervek szerint a legnagyobb mértékű munkanélküliség az alábbi szektorokban tapasztalható:

• Szállás és étkezési szolgáltatások (20,1 százalék)
• Művészet és rekreációs szolgáltatások (16,5 százalék)
• Kiskereskedelem (16,1 százalék)
• Adminisztráció és ellátó szolgáltatások (12,9 százalék)
• Egészségügy és társadalmi szolgáltatások (10,8 százalék)

Nem tudjuk biztosra mondani, hogy meddig tart az ausztrál gazdasági csoda, mivel a jelen gondtalan gazdasági expanzió nem feltétlenül szolgálja az ausztrál nemzet többségének érdekét.

Az ausztrál gazdasági csoda okai

Ausztrália megúszta a 2007-2008-as globális pénzügyi válságot, ami főleg a szerencsének, a masszív befektetési projekteknek és a Kínából érkező hatalmas nyersanyag megrendeléseknek volt köszönhető. Ugyanakkor a relatíve alacsony bérek és a mindennapi élet növekvő költségei várhatóan vissza fogják vetni Ausztrália GDP növekedését. A kiskereskedelem, az építőipar és a bányászat az ausztrál gazdaság meghatározó szektorai, amelyektől jelentős növekedés nem várható a közeljövőben, mivel a kínai megrendelések kezdenek elapadni! Az amerikai dollár alacsonyabb árfolyama bár segít, de a növekedés fenntartásához nagy szükség lenne egy átfogó strukturális reformra. A bányászat sikerére nem lehet hosszútávon építeni a nemzetközi nyersanyagárak ciklikussága miatt és az átmenet egy fogyasztásorientáltabb gazdaságra megköveteli az erős bérnövekedést, ami viszont kontraproduktívan hat a nagy tömegeket foglalkoztató bányaiparra így erodálva nemzetközi versenyképességét. Viszont a szerkezeti változásokra több pozitív jelet is találunk az idegenforgalom növekedésében és a nemzetközi oktatási szolgáltatások terén, ugyanakkor Ausztráliának még hosszú utat kell végigjárnia ahhoz, hogy a gazdasága valóban stabilizálódjon, illetve, hogy az átmeneti időszak teljesen lezáruljon. A dollár mostani alacsony árfolyama sem tart örökké és teret ad a 21. században versenyképesebb információtechnológiai iparágak kiterebejesedésének. A bányászaton kívül Ausztrália kénytelen lesz más iparágakba is fektetni.

A világon végigsöprő gazdasági válság Ausztráliát csak csekély mértékben befolyásolta, az országnak sok belső problémára is megoldást kell találnia.

Ausztrália belföldi gyengeségei

– a bányászat még mindig gyenge lábakon áll. Általánosságban jellemző a gyenge nemzetközi kereslet az alacsony szintű felesleg és jövedelmezőség.
– a bányászat gyengélkedése miatt az emberek más iparágakban és régiókban keresnek munkát. A munkahelyeken, iparágakban és szolgáltatásokban bekövetkező változások fogják diktálni a jövőbeli keresletet;
– túlzott lakáskínálat a korábbi építőipari boom következtében.

A lecsökkent bányászati befektetések negatív hatása remélhetőleg pár éven belül eltűnik, és a bányászaton kívüli szektorokban eszközölt befektetések beérnek és aládúcolják a gazdaság további növekedését. Lassú és a mérsékelt növekedés lesz a jellemző, ami egyben üdvös lesz az infláció és kamatlábak alacsonyan tartásában mérsékelve a régiók és szektorok közötti egyenlőtlenségeket. Az átmenet soha nem rövid és egyszerű folyamat!

Összegzés

Ausztrália gazdasága az év végéig erős marad, de hosszabb távon számos tényező nehezítheti a növekedés fenntartását. Az export növekedése lassulhat, a kereskedelmi klíma erodálódhat. A lakhatási kiadások és az üzleti befektetések jelenleg negatív spirálban vannak, amely alacsony munkabéreket és magas jelzáloghitel-tartozásokat eredményez. Ausztrália rögös átmenet előtt áll, mivel a jegybank kamatvágást tervez a nyersanyagokat nem igénylő iparágak növekedésének támogatása végett. Mindenki abban reménykedik, hogy a gazdasági bővülés időszaka folytatódni fog, de ehhez kénytelen a munkásosztályoknál erősebb támasz után nézni. A nyilvánvaló sikerek mellett a kormányzatnak nem szabad megfeledkeznie a hatalmas gazdasági problémákról, ha szeretne a sikerhez vezető úton maradni!

A román Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint a gazdaság 2017 második negyedévében növekvő tendenciát mutat. 5,9%-kal nőtt az elmúlt év ugyanazon időszakával összehasonlítva. Továbbá a munkavállalási statisztikák és százalékos adatok szerint gazdaságilag 2017 második negyedéve volt a legstabilabb. A legnagyobb emelkedést a szolgáltatási szektorban és az export terén mutatták ki. De ez a növekvő tendencia várhatóan lassulni fog, mivel a központi bank az inflációs nyomás erősödését feltételezi ami egyben az EU-források felhasználásának hatékonyságát is visszaveti.

Ahogy mostanság a világ számos országában, Romániában is gondot jelent a munkanélküliség, a gazdasági nehézségek, a társadalmi különbségek, a korrupció stb. A korrupció a romániai lakosság számára az utóbbi 27 évben különösen nagy gondot jelentett. Az EU-tagsággal biztatóbbá vált a helyzet, mivel a politikusoknak anti-korrupciós reformokat kellett bevezetniük. A román társadalom EU-szkepticizmusa apránként lelkesedéssé vált a brüsszel által megkövetelt reformok hatására.

Munkanélküliség

A fiatalkorú munkanélküliség az EU legtöbb országában prioritást élvez, így a román gazdasági reformok is a fiatalság munkanélküliségi arányának csökkentését szolgálják.
A romániai fiatalokat gyors ütemben kellene integrálni a rohamosan fejlődő munkaerőpiacra, azonban ehhez új politikai megközelítésre és további intézkedésekre van szükség. Románia új intézkedések bevezetésével igyekszik csökkenteni a munkanélküliségi arányt valamint ösztönözni a fiatalkorú munkavállalási hajlandóságot.

A legfrissebb rendelkezésre álló (2016. december 31-i) statisztikák szerint Bukarestben a munkanélküliségi arány 1,4% volt, amely 20 600 fő munkanélkülit jelent: ez a szám országos szinten a legalacsonyabb. Habár a régióban diverzifikált ipar alakult ki, a munkavállalók nagyrészt a szolgáltató szektort választják, mivel ott mérhető a leggyorsabb ütemű bérnövekedés.

Az EU 2010-2018 közötti stratégiája két célt határozott meg: több továbbképzési lehetőséget teremteni a fiatalok számára illetve támogatni a munkakeresést és ezzel is ösztönözve őket az aktív társadalmi részvételre. Az Europe 2012 stratégia lényege a 20-64 év közötti romániai lakosság 70%-ának munkába állítása volt. Ezen célok eléréséhez Romániának nemzeti reformokat és konverziós programokat kellett indítania, emellett természetesen fel kell lépni a munkaerőpiac megerősítése érdekében, valamint meghatároznia a minimálbér és a legalacsonyabb beilleszkedési jövedelem összegét. A fiatalság elhelyezkedésének támogatását egy erről szóló kezdeményezéssel is megtoldották, amely révén a 25 év alatti fiatalok olyan régiókban vállalhatnak szubvencionált munkát, ahol 2012-ben a munkanélküliségi arány meghaladta a 25%-ot. A reformok egyben az iskola és a munkavállalás közötti átmenetet is megkönnyítik, mivel megemelték a szakmai gyakorlatokra, vállalkozás indításra, munkahely váltásra, és az őstermelők részére rendelkezésre álló állami támogatások összegét továbbá aktív vállalkozásösztönző hitelek állnak a jelentkezők rendelkezésre. A radikális oktatási és szerkezeti reformok létfontosságúak a munkaerőpiaci evolúcióhoz 2020-ig és egyben ernyőként szolgálnak a makrogazdasági kihívásokkal és a globalizációval szemben.

Gazdaság

Az Európai Unió újoncaként Romániának beletelik majd egy kis időbe, míg képes lesz túllépni a szegénység és korrupció sújtotta sztereotípiából. Az ország a devizapiacon mindaddig az euró ellenében pozícionál (román lej vs. euró), amíg a gazdasága és társadalmi intézményei nem érnek el egy bizonyos fejlettségi szintet. Romániának 2022-ig teljesítenie kell az euró bevezetés feltételeit. Az EU intézetek szigorú felügyelete mellett kell megfelelnie az EU konvergencia kritériumainak, miközben továbbra is elkötelezettséget kell tanusítania az integrációs folyamatok elmélyítése felé. Románi jelenleg hatalmas ütemben fejlődik, amelyeket tovább hajtják a külföldről érkező közvetlen tőkebefektetésekkel és a pénzügyi reformok. Habár stabil devizával és alacsony kamatlábakkal rendelkezik, az egyik legszegényebb EU-tagállamként beletelik majd némi időbe, míg felzárkózik Németország, Olaszország vagy Franciaország szintjére. Romániának jelentős intézményi, törvényhozói és szabályozói támogatásra van szüksége az EU többi tagjától. Ugyanakkor a korábbi eu-válság ellenére a gazdasági hangulatot optimizmus jellemzi mivel a jelen növekedés fenntartható, a konvergál a többi EU-s gazdaság teljesítményéval és progresszívan integrálődik.

Idegenforgalom

Romániának vélhetően megoldást kellene találnia az idegenforgalom növekedésének hiányára, így az a gazdasági növekedést is segíthetné. Az elmúlt év adatai szerint Romániában az idegenforgalom mindössze 1,3%-kal járult hozza az országos GDP-hez, amely egyike a legalacsonyabbnak a világon! Ami viszont még rosszabb, hogy az elkövetkező években a helyzet változására még remény sincs, mert az idegenforgalmi szektor várható növekedési üteme jobb esetben 2% körül várható. Szintén jelentős probléma, hogy a 2015. évi idegenforgalmi befektetések és kiadások mindössze a GDP 5,1%-át teszik ki, amely a világon szintén egyike a legalacsonyabb értéknek. A következő évekre előrejelzések is hasonlót mutatnak.

Összegzés

A fent említett számos probléma ellenére Románia jelenleg Közép- és Kelet-Európa egyik leggyorsabb ütemben növekvő gazdasága. Az Eurostat adatai szerint Románia bruttó nemzeti összterméke 5,9%-kal növekedett az elmúlt év ugyanezen időszakának statisztikáihoz képest. Általánosságban kijelenthető, hogy bőven meghaladta a régióra vonatkozó GDP adatokat és várhatóan a lendület tovább folytatódik a következő években is. A reformoknak és Brüsszelnek köszönhető gyors talpraállás ellenére Romániának a jövőben még mindig számos kihívással kell szembenéznie a gazdasági és politikai stabilitás megőrzése érdekében. A fenntartható gazdasági növekedés mellett folyamatosan emelnie kell a lakosság életszínvonalát és haladni a szerkezeti reformok útján. Továbbra is szigorú fiskálpolitikát kell követnie a makrogazdasági pozitív környezet megőrzése érdekében.

Románia egyik fő hátránya a magas munkanélküliségi arány. A fiatalok nehezen lépnek be a munkaerőpiacra: ennek egyik fő oka a rossz színvonalú oktatás, mivel az 1990-es évekbeli finanszírozási gondoknak és a szegénységnek az oktatási rendszer látta kárát. A kormányz kénytelen lesz foglalkozni a leszakadó társadalmi rétegekkel valamint alapos figyelemet fordítani a fiatalkorú munkavállalók helyzetének javítására. A fiatalkorú munkavállalók Romániában továbbra is a társadalom egyik leginkább marginalizálódó rétege. Ugyan a szakmai jövőbe vetett lelkesedés felélesztése költséges folyamat, az “alternatív módszer”, azaz a cselekvés hiánya még költségesebb lehet. Az egyik legértelmesebb megoldás, ha a kormány a vállalkozói réteget kezdi el ösztönözni miközben csökkenti a bürokratikus akadályokat egy barátságosabb szabályzási és fiskális környezet megteremtésével. Románia “win-win”alapú fejlődése a fenti tényezők figyelembe vételét igényli.

Franciaország munkanélküliségi rátája az EU válságának csúcsa óta a legalacsonyabb szintre, 9.6 százalékra csökkent, ami kedvezőbb, mint a tavalyi év hasonló adata. 2012 óta ez a legnagyobb arányú foglalkoztatottság az országban. A magas, az EU átlagát meghaladó munkanélküliség már jó ideje komoly problémát jelentett Franciaországban. Ha Németországéhoz hasonlítjuk, a francia ráta azt jóval meghaladja. A releváns foglalkoztatási statisztikák és százalékok azt mutatják, hogy ugyan az általános foglalkoztatottság ugyanazon a szinten, 64.7 százalékon maradt, a magánszektor viszont 2008 óta a legtöbb embernek ad megélhetést. A helyzet azt is jelzi, hogy a francia gazdaságnak komoly változtatásokra lenne szüksége a még több munkahely létrehozása és a fiatalok munkanélküliségi rátájának csökkentése érdekében. A legmélyebb változtatások a magánszektort érintenék, beleértve a felvétel és elbocsátás feltételeit.

2017-ben a munkanélküliség csökkenése a gazdaság helyreállásának és annak a jele, hogy fokozatosan egyre több fiatal jelenik meg évről-évre a munkaerőpiacon. Például, a francia anyaországnak sikerült 10 százalékkal csökkenteni a tavalyi év vége előtt a munkanélküliségi rátát, ez pedig idén júniusig még tovább javult. A munkanélküliség csökkenése minden korosztályban jelentős, de a fiatalok között a legérezhetőbb. És noha közben beköszöntött az ősz, a a munkanélküliség csökkenése még mindig nagyon magas, ha más EU tagállamokéval hasonlítjuk össze.

Mégis, Franciaországnak radikális és átfogó reformokra van szüksége ahhoz, hogy kézben tartsa az ország munkanélküliségi rátáját. Ezenkek a reformoknak a véghezvitele és felgyorsítása egy rugalmasabb munkaerőpiacot ígér és megkönnyítené a munkahelyváltást.

Mi a francia gazdaság alapvető problémája?

Az első és legnyilvánvalóbb probléma a munkanélküliség. 2016-ban a munkanélküliségi ráta Franciaországban majdnem ugyanazon a szinten állt, mint az eurózóna többi tagjában. Büszkeségre ez nem adhat okot, hiszen az EU átlagát e téren nagyon lehúzzák az olyan országok, mint Spanyolország vagy Görögország. A legnagyobb problémát itt is a fiatalok relatív alacsony foglalkoztatottsága jelenti, négy 25 alatti franciából egy ugyanis nem talál munkát!

Franciaroszág emellett igyekszik kordában tartani a pénzügyeit. Az ország jelenleg a költségvetési hiányt tekintve komoly problémával küzd. Javulás jelei is mutatkoznak, tekintve, hogy a francia államkincstár lehetővé tette a nulla kamat alatti kölcsönzést, ami elsősorban az jelenti, hogy az Európai Központi Bank beavatkozott azzal, hogy különleges enyhítő feltételek mellett eurózónás államkötvényeket vásárolt.

Egy másik, a gazdaságot sújtó probléma a nagyon alacsony növekedés. A francia GDP nagyjából jelzi az ország életszínvonalát, ez a mutató pedig éppen csak hogy meghaladja az EU legnagyobb válsága alatti értéket, ami a gazdaság alacsony aktivitási szintjére utal.

A kulcskérdést a munkaerőpiac problémája jelenti. Franciaországban ugyanis túl drága egy munkavállaló felvétele, illetve elbocsátása. Az ország klasszikus példája az un. kettős munkaerőpiacnak, ahol a “bennfentesek” élvezik a magas fizetéseket és egyéb juttatásokat, a foglalkoztatottság biztonságát, míg a fiatalok többnyire kénytelenek részmunkaidős állásokkal beérni. Ezt a dualitást feltétlen vissza kell szorítani. A társadalombiztosítási törvényeken változtatni kell, hiszen Franciaország az az állam, ahol a társadalombiztosítás költségei a legmagasabbak.

Továbbá, a legnagyobb közszféra magas adózási szintet is jelent, ami nem ösztönöz több munkára, befektetésekre és megtakarításokra. Habár az is igaz, hogy Franciaroszágban kisebb is az igény az árúkra és szolgáltatásokra, mint máshol, és a munkaerőpiac reformja önmagában még nem fogja a munkanélküliség problémáját megoldani. Amire Franciaországnak szüksége van, az elsősorban egy erős, jobban szervezett gazdaság.

A válságból kivezető út

A Macron-kabinet legnagyobb kihívása, hogy visszahozza a dinamizmust a francia gazdaságba. 2008 előtt Franciaország gazdasága szinte ugyanakkora mértékben növekedett, mint a többi EU tagállamé, de mára elmarad azokétól. A válság másik tényezője az egy főre jutó átlagos jövedelem, ami csak 2016-ban kezdte el a javulás jeleit mutatni. E mögött az áll, hogy a megszorító intézkedések egy általános bizonytalansághoz és a kereslet csökkenéséhez vezettek, a befektetések száma pedig lecsökkent. A követezmények katasztrofálisak voltak! A megszorító intézkedések kedvezőtlen hatással voltak az államadósságra és elmélyítették munkanélküliség problémáját is.

De miért is stagnál a gazdaság növekedése? Az ok az alacsony termelékenységben vagy a munkaórák elégtelen számában rejtőzik? Az első verziót egyből el is vethetjük, hiszen Franciaországban a termelékenységi mutatók mindig stabilak voltak, az ország e téren az USA-t is megelőzi! Ugyan 2008 óta lehetett némi esést tapasztalni, de ez elmondható olyan fejlett országokról is, mint Japán, az Egyesült Királyság vagy Németország. Inkább valószínűsíthető, hogy a stagnálást okát a munkaerőpiacban kell keresni. Az Egyesült Királyság, Németország és Olaszország az egy főre jutó GDP-t nagyobb számú munkaórával tudta növelni. Franciaországban ez elmaradt, tehát a termelékenység sem nőhetett így módon. A relatív rugalmatlan francia munkaerőpiac csökkenti is a válságok sokkhatását. A munkavállalók elbocsátása ma is nagyon költséges. A munkanélküliség problémáját az is nehezíti, hogy sokaknak hiányos a végzettsége vagy a képzettsége. Összefoglalva, egész addig nem változik a munkanélküliség szintje, amíg elegendő képzett munkavállaló nem válaszol a piac növekvő igényeire.

Lehetséges megoldások

A francia oktatási rendszert úgy kell újrateremteni, hogy az a meglévő igényeknek megfelelően rugalmasabb, befogadóbb és alkalmazkodóképesebb legyen. A törvények asszimetrikussága bizonytalanságot jelent elsősorban a fiatal munkavállalók számára. Akik elveszítik az állásukat, azokat az fenyegeti, hogy hosszú ideig nem találnak új munkát, ugyanis a kettős munkaerőpiac jelensége azokat védi, akiknek határozatlan idejű szerződésük van. A törvények viszont kevésbé védik azokat, akik határozott idejű szerződés alapján vállalnak munkát. Úgy tűnik, az új elnök átlátja, érti a probléma gyökerét, és megpróbál egy kedvezőbb egyensúlyt létrehozni a rugalmasság és a foglalkoztatottság biztonságának igénye között. Az is célja, hogy a nagyobb rugalmasság irányába reformálja meg az oktatási rendszert, hogy az többféle képzést nyújtson. Ha Macronnak sikerül valódi strukturális reformokat elindítani, az ország helyzete mindenképpen javulni fog. Ezek a változtatások azonban időbe telnek, és nem lesz könnyű azokat végigvinni. A nagyméretű bürokrácia várhatóan csak nehezíti a reformok gyakorlatba átültetését azzal, hogy mindent megtesz majd a dolgok változatlansága érdekében. Mindennek a kulcsa a jó időzítés. Ha Macron valóban fel akarja emelni Franciaországot, akkor következetesen végig kell vinnie a reformokat és teljesítenie kell a választási ígéreteit.

A Cseh Köztársaság főleg az építészeti remekeiről, az egy főre jutó rekord sörfogyasztásáról és a jégkorongtornákon való sikeres szerepléséről híres. Pedig az ország más területen is kiemelkedő teljesítményt nyújt. Hivatalos statisztikai adatok szerint 2017-ben a főváros Prága bír a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával az EU-ban. A 2017 márciusi számok a 2009-es referenciaévhez képest az eddigi legkedvezőbbek! A foglalkoztatosság szintje és a gazdasági mutatók igen nagy stabilitást mutatnak. A cseh főváros a kiemelkedő foglalkoztatottsági mutatóit a virágzó munkarőpiacának, a növekedő gazdaságnak és a magas fizetéseknek köszönheti. De ami még figyelemreméltóbb, hogy a közelmúlt kormányzati válsága láthatóan nem befolyásolja a gazdasági viszonyokat!

AZ OECD adatai szerint ennek az egykori szovjet szatellitállamnak növekedése nem mérhető össze az EU más tagjaiéval. A fiatalok munkanélküliségi rátája csak az Unió vezető államának számító Németországban kedvezőbb. Csehországban idén további javulás várható, vagyis tízből mindössze egy fiatal álláskereső számíthat arra, hogy esetleg nem talál idén munkát. A helyzet közelebből megvizsgálva azonban mégsem ennyire fekete-fehér.

Az alacsony munkanélküliségi ráta okai

1. Olcsó munkaerő – Az átlagos munkaerőköltség 2016-ban óránként 10.20 euró volt, ami jóval az EU átlaga alatt van.

2. Versenyképes feldolgozóipar – A Cseh Köztársaság feldolgozóipara igen erős. Az ebben a szektorban foglalkoztatottak több mint a harmadát jelentik az olyan közeli autógyártó cégek alkalmazottainak, mint a Toyota, a Peugeot, a Skoda vagy a Citroen.

3. Olcsó és vonzó munkahelyek a multinacionális vállalatok összeszerelőüzemeiben.

4. Szoros gazdasági kötelék az EU-val – A Cseh Köztársaság gazdasági teljesítményére nagyon jó hatással van az EU többi államával kialakult ezernyi szál. Például, a második negyedévben 2,2%-os gazdasági növekedést jegyeztek fel, ami magasabb, mint az előző év hasonló adata.

A munkanélküliség lehetséges okai

A munkanélküliségi rátát a Cseh Köztársaságban alapvetően két tényező befolyásolja. Az első ezek közül az oktatás. Az egyértelmű, hogy, hogy a magasabb szintű oktatás jobb esélyeket jelent a munkaerőpiacon. A jól képzettek munkanélküliségi rátája a Cseh Köztársaságban rendkívül alacsony. Azoknál viszont, akik csak a kötelező oktatásban vesznek részt, ez az arány eléri a 30 %-ot! A másik tényező a foglalkoztatottság típusa. Sok fiatal nem talál teljes munkaidős állást, ami létbizonytalanságot és szerény fizetést jelent. Az ilyen munkavállalók kénytelenek másodállást keresni, az életük gyakran folyamatos létbizonytalanságban telik. Ez már csak azért is probléma, mert ezek a fiatalok lassabban vagy nem tudnak önállósodni. A mutatós számok mögött tehát megannyi nehéz emberi sors és hétköznapi küzdelem is rejlik.

A cseh gazdaság kihívásai

A közelmúlt sikereit nem lehet magától értedődőnek venni. A munkaerőhiány miatt a fizetések növekednek ugyan, de ez az állapot hátráltatja a gazdaság növekedését. Más EU-tagállamokhoz hasonlóan Csehországban is probléma a népesség elöregedése, a külföldiek munkavállalását pedig a kormány részéről számos bürokratikus akadály nehezíti. Amire Csehországnak szüksége van, az az, hogy az országot egy tudásközponttá alakítsák át, vagyis olcsó összeszerelőüzemek helyett több olyan pozícióra van szükség, ami magas képzettséget és a kifinomult megoldásokban való jártasságot igényel. A kormánynak nagy figyelmet kell fordítania az oktatási rendszer fejlesztésére és a magas képzettségi szintet igénylő munkahelyek létrehozására. Sajnos egészen mostanáig viszonylag kevés azoknak a fiataloknak a száma, akik a középiskola után beléptek a felsőoktatásba.
Egy másik probléma, hogy a feldolgozóipar túlsúlya miatt a kormánynak feltétlen szembe kell néznie a növekvő automatizáció és az ebből származó munkahelycsökkenéssel járó veszéllyel. Ezért is érdemes megfontolni külföldiek foglalkoztatását és a feldolgozóiparra való kisebb támaszkodást, ugyanis éppen ez a szektor lesz az, amit az automatizáció elsősorban érint ill. érinteni fog.

Gazdasági előrejelzés

A folyamatos munkaerőhiány és a minimálbér emelése határozottan jó hatással van a foglalkoztatottsági mutatókra és a fogyasztásra. A statisztikák jelzik a magán- és a közszférában történő befektetések visszaállását a válság előtti színtre, az infláció pedig 2018-ban sem megy 2 százalék alá. Az áprilisi pénzügyi reform már nem köti a cseh korona árfolyamát az euróhoz, ami szintén kedvező hatással lesz a Forex piacra. Ezen felül, a strukturális politikák (a munkarőhiány csökkentése és a növekvő GDP) általános gazdasági fejlődést és magasabb jövedelmeket tesznek lehetővé. A bruttó nemzeti összterméket nagymértékben befolyásolják a külföldi befektetések, ezért a kiszámítható gazdasági növekedés érdekében az országnak törekednie kell ennek aránynak a növelésére, hogy az ország a globalizáció nyertesei közé tartozzon a jövőben is.

Összefoglaló

A régi mondás szerint a pénz nem boldogít. A tény viszont az, hogy a csehek a kommunizmus bukása óta viszonylagos jólétben élnek, és joggal lehetnek büszkék az országnak az EU újonnan csatlakozó tagországok átlagát meghaladó GDP-jére. Az általunk is idézett statisztika szerint a Cseh Köztársaságé lett az EU egyik vezető feldolgozóipara. Noha az ország ipari hagyományai irigylésre méltóak, a gazdasága a jövőben mégsem támaszkodhat kizárólag a klasszikus iparra. A jövőbe a szellemi kihívás mutatja meg az utat. A cseh kormánynak stratégiát kell váltania ahhoz, ha fel akar zárkózni a Nyugathoz és meg akarja őrizni a jelenlegi versenyképességi előnyét. Ennek az új stratégiának a mottója a több szellemi és kevesebb kétkezi munka lehetne.

Természetesen a prágai kormánytól sem lehet elvárni, hogy egy éjszaka alatt átalakítsa az ország gazdasági szerkezetetét, de mégis törekedni kell a fejlődést elősegítő megoldások keresésére. Az alacsony bérekre és a külföldi beruházásokra építő gazdasági modellt Csehországnak is maga mögött kell hagynia. Több teret kell adni a hazai vállalkozásoknak. A cseh döntéshozóknak azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy a digitalizáció és automatizáció jelensége 2025-re már jelentős problémákat okozhat a foglalkoztatottságban. Sajnos az innováció finanszírozására nem a bankok jelentik a legjobb megoldást. Más úton is szükség van az innovációra törekvő cégek támogatására, főleg, ha azok a gyártási folyamatok fejlesztésében, kutatásban és fejlesztésben érdekeltek. A kormánynak bátorítania kell a magánbefektetéseket. A tartósan alacsony munkanélküliségi ráta és a közelmúlt kedvező munkaerőpiaci fejleményei ellenére is tudatában kell lennie annak, hogy a gazdasági stagnálás fokozza az egyenlőtlenségeket, ami komoly veszélyt jelent a liberális demokráciák működésére is.

Annak ellenére, hogy Dél-Korea egy viszonylag fejlett és gazdag országnak tekinthető, az országban a fiatalok munkanélküliségi rátája 4.2 százalékkal 17 éves rekordot döntött. Ez az arány azt mutatja, hogy a népesség legveszélyeztetebb rétegei a fiatalok és az idősek. A 15 és 29 év közöttiek munkanélküliségi rátája
Koreában mindig is viszonylag magas volt, de Pak Kunhje elnöksége alatt ez a szám különösen növekedésnek indult.

Az elmúlt 20 évben a konzervatív kormányok megpróbálták feléleszteni Dél-Korea gyors, a háborús éveket idéző fejlődését. Azonban az ország történelme során túl nagy hatalomhoz és befolyáshoz jutottak az ún. csebolok, a dél-koreai gazdaságot uraló, családi tulajdonban lévő konglomerátumok, amelyek minden vagyonukat az olyan mammutcégekre költik, mint a Samsung vagy a Hyundai. Koreában ezek a gazdasági óriások azok, amik képesek életpályamodelleket ajánlani, mialatt a monopolisztikus törekvéseik komolyan veszélyeztetik a kisebb cégeket. A nagyok világán kívül a fiatal munkavállalók éppen a csebolok befolyása miatt nem számíthatnak tartós foglalkoztatottságra, kielégítő bérezésre és megfelelő munkakörülményekre.

Dél-Korea gazdasági problémái

A kiegyensúlyozatlan gazdasági szerkezet egy másik következménye a jövedelmek jelentős szórása. A fiatal munkavállalók vagy bejutnak a csebolok világába, vagy kénytelenek megelégedni a kisebb vállalkozások által ajánlott szerényebb fizetésekkel és munkakörülményekkel. Ha ugyan találnak egyáltalán munkát. Az új, 2017-ben hivatalba lépő szöuli kormánynak, amilyen gyorsan csak lehet, olyan politikát kell megvalósítania, ami megemeli a minimálbért és a béren kívüli juttatásokat úgy, hogy közben a tisztességtelen üzleti magatartások szanckióit is szigorítja.

A koreai fiatalok életlehetőségeinek javítása már csak azért is kulcsfontosságú, mert az ország egyike azoknak, ahol a legalacsonyabb a születési arány és a leggyorsabb a társadalom öregedése. A koreai gazdaságnak a fiatalok felé kell fordulnia, hiszen a jelen középkorúit nekik kell eltartaniuk az elkövetkező évtizedekben. Egy ötéves tervnek mindenekelőtt magába kell foglalnia egy jól átgondolt és fenntartható pénzügyi tervet. A kormány szerepe az, hogy a kezdeti szakaszban ösztönözze a piacot, és hogy annak zökkenőmentes működése érdekében kiküszöbölje a hibákat.

Ezen felül, dél-koreai szakértők azt javasolják 2017-re, hogy az országnak a privát szektorra kell koncentrálnia és új munkahelyeket kell létrehoznia, hogy a csebolok ne vegyék át a startupok felett az irányítást még azelőtt, hogy azoknak egyáltalán esélye legyen a piacon érvényesülni. Létfontosságú, hogy a kormány megvédje és támogassa a kisebb cégek szellemitulajdon-jogait.

Gazdasági kilátások és a várható kihívások

2017-ben a dél-koreai gazdaság növekedésére számos kihívás is hatással lesz. Az előző évhez képest nagyobb mértékben lehet számítani a hazai fogyasztás csökkenésére. Releváns gazdasági kutatóintézmények előrejelzései szerint az éves növekedés három százalékkal csökken majd. A magas munkanélküliségi ráta mellett az országnak meg kell küzdeni a politikai és gazdasági bizonytalanság miatt romló fogyasztói közhangulattal. A Korea Insitute of Finance, a Korea Institute for Industrial Economics and Trade adatai arról számolnak be, hogy a behozatal és a kivitel is valószínűleg javulni fog 2017-ben, de ahhoz több idő kell, hogy ezek a mutatók visszaálljanak a 2011-2014-es szintre. A gazdasági bizonytalanságok ellenére 12 jelentős iparágban is az export némi növekedésére lehet számítani a világgazdaság talpra állása és az olajár alakulása miatt (gépjárműipar, petrokémia, félvezetők gyártása, stb.).

A dél-koreai gazdaság a fentiek mellett ebben a pillanatban a zavaros államügyek és a romló világkereskedelmi környezet hatásainak is ki van téve. A kormánynak csökkentenie kell az alapkamatot és elő kell hozakodnia egy kiegészítő költségvetéssel. Ezt a lépést várja el az OECD és az IMF is, olyan intézmények, amelyek a világgazdaság támogatására szólítják fel az országokat. Az ő közreműködésük is szükséges a protekcionista és az anti-globalizációs törekvések elleni hatékony fellépéshez. Dél-Korea kormányának mindenekelőtt jó pénzügyekre van szüksége a politikai bizonytalanságból származó fenyegetések elhárítására és egy pozitív GDP-előrejelzéssel való számoláshoz.

Dél-Korea ötéves terve

Dél-Korea ötéves tervei testesítik meg az ország gazdasági fejlődésének programját. Az első ilyen terv a második világháború után lépett életbe, amikor a cél egy gazdaságilag és politikailag is saját lábán álló, gyarapodó ország létrehozása volt. Az import szerepét csökkentő iparosítás korszakát követően a változtatások sora az exportorientált növekedés irányába mutatott.

A utolsó ötéves terv a gazdasági növekedés fokozása mellett az egyenlőtlenség csökkentését is a középpontjába helyezte. Az alapkoncepció az volt, hogy a munkanélküliség válságát új munkahelyek létrehozásával és olyan gazdasági stratégiával oldják fel, ami szakít a nagy konglomerátumok piaci manipulatív gyakorlataival. Az újonnan megválasztott elnök, Mun Dzsein, olyan módon akarja átalakítani a koreai gazdaságot, hogy az az ország minden polgárának kedvezzen. Az általa már említett programpontok között szerepel a minimál órabér emelése, a közkiadások növelése, a magasabb adók és büntetési tételek, valamint a csebolok szabályozása. Számítani lehet arra, hogy a közkiadások a tervezettnél nagyobb mértékben fognak növekedni, és hogy a Bank of Korea kitart az ennek megfelelő monetáris politika végrehajtása mellett.

A jelenlegi terv további kedvezményeket ajánl az olyan cégeknek, amik odahaza fektetnek be, ideiglenesen foglalkoztatott munkaerőt vesznek át állandóra, fiatalokat alkalmaznak, illetve amelyek megduplázzák a szülési szabadságon lévők támogatását. A pénzügyminisztérium azt is tervezi, hogy az ország végre lekerüljön az USA valutamanipulátor országok figyelőlistájáról. Ennek a kilátásnak az elkerülése rengeteget segítene Dél-Korea pozícióján a Forex piacokon. A bérek emelkedése csökkenti a szegények és gazdagok közötti szakadékot, viszont az exportorientált gazdasági szerkezet a nagy cégeket az ország elhagyására és külföldi beruházásokra ösztönözheti.

Összefoglalva:

A jó hír az, hogy a világgazdaság és a dél-koreai gazdaság is a javulás jeleit mutatja. A félvezetők és a petrokémiai termékek növekvő kivitele is a növekedés irányába mutat. A teljes export várhatóan nagyobb lesz, mint 2016-ban. Dél-Koreának azonban feltétlen orvosolnia kell a mélyen gyökeredző, az ország gazdasági stabilitására is zavaró hatással lévő strukturális problémákat. A stagnáló termelékenységet a családi tulajdonban lévő konglomerátumok korlátozásával és az oktatási rendszer fejlesztésével kell ösztönözniük. A munkahelyteremtés a közszférában csökkenti a fiatalok munkanélküliségi rátáját és javítja a szociális biztonságot. A kormánynak fel kell mérnie a leghatékonyabb intézkedéseket és létre kell hoznia egy átfogó tervet az emberi erőforrások fejlesztése, valamint egy stratégiát a születésszám növelése érdekében. Dél-Korea gazdasága egy hosszú, nehézségekkel teli időszak után fokozatosan tér magához.

Ha egy pillantást vetünk a munkanélküliségi mutatókra Európában, akkor Spanyolország tűnik a legrosszabbul teljesítőnek. Az EU válságának mélypontjakor a spanyol munkanélküliségi ráta elérte a 26 százalékot. A hivatalos foglalkoztatási statisztikák és százalékos elemzések 2017-re már javulást mutatnak, de az új számok még mindig jóval magasabbak, mint a válság előttiek. Mindenesetre a spanyol kormány 2017 végére egy, a 2009-eshez képest legalacsonyabb munkanélküliségi rátára számít. Azzal számolnak, hogy több mint félmillió új munkahely létrehozásával növelik a spanyol fiatalok foglalkoztatottságát. De vajon reálisnak tekinthető ez a prognózis akkor, amikor a gazdaság gyengén teljesít és háromból egy spanyol munkavállalónak csak határozott idejű munkaszerződése van? Madrid és Barcelona munkanélküliségi rátája között nincs nagy különbség. Az új spanyol kormányak fel kell mutatnia egy körültekintő és egyben merész tervet arra nézve, hogy növelje a foglakoztatottságot úgy, hogy az elérje az európai szintet. A biztató számok ellenére is ez jelenti az ország számára a legnehezebb kihívást.

A spanyol gazdaságot és foglalkoztatottságot évtizedeken keresztül elsősorban helyi erők határozták meg. A 20 százaléknál is magasabb munkanélküliség a múltban sem ment ritkaságszámba. A 1970-es évek demokratikus átmenete óta a helyzet sokat bonyolódott azzal a tapasztalattal, hogy sok időbe telik a kiugró munkanélküliség letörése. Például több mint egy évtizedig tartott, mire az a 90-es évek krízise után beállt egy európainak mondható szintre.

A spanyol gazdaság és foglalkoztatottság jelenlegi helyzete és kilátásai

Úgy tűnhet, hogy a magas munkanélküliségi ráta egyszerűen a spanyol munkaerőpiac szerves részének számított az elmúlt 40 évben, noha 2017-ben ezen a területen már számos javulás tapasztalható. A diktatúra évtizedei hozzászoktatták az embereket a foglalkoztatottság biztonságához. A demokratikus rendszer azonban egy olyan helyzetet is jelentett számukra, ahol az európai átlaghoz képest sokkal több fiatal csak határozott idejű szerződés útján jutott munkához. Persze az ilyen, erősen a munkaadónak kedvező feltételekkel alkalmozott munkavállalótól nagyon könnyű megszabadulni, ha a szükség úgy hozza. Azonban egy ilyen gazdasági és munkakörnyezet nagyon visszafogja a gazdasági növekedést és a spanyol GDP-t. Sokat segítene a helyzeten egy olyan szerződéstípus, ami kellő védelmet nyújt a határozott időre szerződött munkavállalók jogait illetően, de még nem látszik, hogy a kormány kész lenne lépéseket tenni ebben az irányban.

Súlyosbítja a helyzetet a munkaképes korú népesség gyenge oktatási színvonala. A 2008-as pénzügyi válság után a hosszú évekig tartó munkanélküliség állapota ahhoz vezetett, hogy sokan elveszítették a kapcsolatot azzal a szektorrral, ami korábban foglalkoztatta őket, ezért az ő esélyeik a visszatérésre, az újbóli foglalkoztatottságra sokkal rosszabbak. A válság előtti szint elérése azért is rendkívül nehéz az ország számára, mert az átképző/továbbképző programok radikális átalakítására is szükség van. Ugyanakkor Görögország mellett Spanyolország az az állam Európában, ahol a legalacsonyabb a költségvetési hiány. A spanyol válságra két megoldás mutatkozik. Csökkenteni kell a kormányzati kiadásokat, meg kell nyitnia a piacokat, hogy lehetővé váljon a gazdaság növekedése és egy fenntartható pályára való állítása. Azonban egy ilyen program, ahogy már említettük, nagyon sok pénzt igényel. Egy másik út az EU-tól való segítségkérés, ez viszont az államadósság csökkentésével és a kiterjedt adójellegű ösztönzők csökkentésével járna.

A 2017-es évre vonatkozó utolsó előrejelzés több mint 2.6 százalékos gazdasági növekedésre számít Spanyolországban, ami kissé magasabb, mint az USA vagy az Egyesült Királység hasonló mutatója. A 2016-os számok azonban a GDP 3.2 százalékos csökkenését mutatták, ami igen aggasztó egy olyan ország esetében, ami magas munkanélküliséggel is küzd. A 2018-as előrejelzések azonban már némi bizakodásra adhatnak okot. A munkanélküliségi ráta a becslések szerint ekkorra 17.7 százalékra esik vissza, ami természetesen a gazdaság fejlődésének a jele, de ez nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség olyan átfogó reformokra, ami a munkaerő minőségét pozitív irányban befolyásolja. A spanyol gazdaság jelenleg egy válság szélén táncol, ezért nagy szükség olyan reformokra, és mögöttük a politikai akaratra és elszántságra, amik egy stabilabb gazdasági helyzethez vezetnének.
A gazdasági válságból való kilábalásban az ország egyik aduja a turisztikai szektor. Más szektorokkal szemben a turisztikai optimizmussal teli. A turisták egyre nagyobb száma magasabb helyárakhoz, javuló szolgáltatásokhoz és a szektor általános növekedéséhez vezet. A 2017-es évre szóló előrejelzések minden várakozást felülmúlnak. A szállásfoglalási számok mutatják, hogy a kihasználtság 20 év óta idén a legmagasabb, vagyis a növekvő bevételek mellett a rekreációs és üzleti turizmus is nagyobb mértékben növekszik idén, mint 2016-ban.

A spanyol tapasztalat az euróval

Az euró bevezetése és a más EU-s országokból való fokozott tőkebeáramlás eleinte a gazdasági mutatók meredek emelkedéséhez, a Forex piac stabil helyzetéhez és az értéktőzsde növekedéséhez vezetett. Az uniós valutára való átállás a GDP-arányos nettó adósságot 26 százalékra csökkentette 2007-ben. Ez a jóléti buborék azonban hamarosan kipukkadt. A spanyol gazdaság berogyott, amit költségvetési problémák sora követett, mivel hiányoztak a megfelelő makrogazdasági politikák. A válság egyik tanulsága, hogy a spanyoloknak meg kell tanulniuk, hogy a recesszió lezárása, a munkanélküliség csökkentése és más makacs gazdasági problémák kiküszöbölése érdekében, hogy hogyan kommunikáljáanak az európai intézményekkel. A spanyol munkanélküliségi ráta az euró bevezetése óta a legnagyobb mértékben csökkent. A foglalkoztatottság növekedése a szolgáltatási szektorban a legnagyobb, de az exportra termelő szektorokban még nem érezni javulást.

A talpraállás útja

Amennyiben Spanyolország ki akar lábalni a gazdasági válságból és tartósan javítani akar a foglalkoztatottságon, meg kell reformálni a bankszektort és stabilizálnia kell a pénzügyeit, hogy visszaszerezzea piacok bizalmát. A spanyol kormánynak további erőfeszítéseket kell tennie a termelékenység, a növekedés elősegítése érdekében, a versenyképesség javításáért és az új munkahelyek létrehozásáért. A tartós munkanélküliek visszaterelése a munkaerőpiacra jelenti a legnagyobb kihívást, ez a folyamat még nagyon az elején jár. Minél hamarabb változásokat kell kieszközölni a gazdaság szerkezetében, ha az ország végleg maga mögött akarja tudni a gazdasági mélypontot és a tartós egzisztenciális dilemmákat. A kormánynak forrásokat el elkülöníteni infrastruktúra-programokra és ezáltal új munkahelyeket kell létrehoznia, a vállalkozásoknak pedig át kell gondolniuk, hogy szükségük van-e átalakításokra, esetleg új profilra. Az összes szereplőnek hozzá kell tennie a magáét, hogy együtt kivezessék az országot az EU válságából. Spanyolország ugyanis sajnos egy újabb példa arra, hogyan lehetetlenít el az euró egy olyan országot, aminek fontos gazdasági reformokat kell keresztülvinnie, és hogy az euró bevezetése a legtöbb EU-tagállam számára végeredményben nem bizonyult kedvezőnek.

Munkaügyi statisztikák és százalékos adatok azt mutatják, az osztrákoknál alacsonyabb a munkanélküliség, mint az EU-s átlag, ahol az arány évek óta növekedik. Egy évvel ezelőtt 8.3%-on állt, amely tulajdonképpen a legmagasabb arány 1950 óta. A legmagasabb munkanélküliség súlytotta városok közt van Bécs, Burgenland és Alsó-Ausztria tartománya miközben az arány csökkent Tirolban és Salzburgban.

A fiatalkorú munkanélküliség szintén (bár kevésbé) égető probléma, amely általánosságban az EU összes tagországára jellemző. Egyes EU-tagországokhoz képest, ahol a munkanélküliségi arány még mindig az egeket nyaldossa, Ausztria helyzete viszonylag stabilnak mondható. Egyes tagországok az osztrák munkaerőpiaci újításokban látják a megoldást és elkezdték lemásolni a munkanélküliség megállításához. De hogy lehet, hogy Ausztria meg tudta őrizni a stabilitását és egyben erős gazdasági fejlődést tudott felmutatni? A következő faktorok járultak hozzá:

1. A statisztikák szerint az osztrák gazdaság 1.65%-al nőtt, és bár nem tűnik óriási növekedésnek, még így is magasabb, mint az eurózóna átlaga. Habár a GDP-t megviselte a ‘08/’09 globális gazdasági válság, Ausztria munkaerőpiaca megerősödve jött ki a válságból. Kiválóan kihasználta a német ’gazdasági motor’ robotolását és a kelet-európai piacok közelségét.

2. Az osztrákok duális oktatási rendszerben tanulnak, amely számos előnnyel jár. Felettébb gyorsan reagál a munkaerőpiaci változásokra, ami azt jelenti, hogy könnyen alkalmazkodik a friss trendekhez, termelési igény-változásokhoz, miközben a frissen végzettek könnyebben tudnak elhelyezkedni, mivel általában ugyanannál a cégnél helyezkednek el, amely egyben a képzésüket is biztosítotja.

3. Más EU országokkal szemben Ausztria nyílt kapu politikája további munkavállalókat vonzott a munkaerőpiacára, és ez igaz volt a nehezebb gazdasági időszakokban is. A munkaerőpiaci politika határozott és proaktív, így, ha valaki elveszti a munkáját, az állam gyorsan tud alternatív állást vagy képzést felajánlani. A munkanélküliek az osztrák piacon mobilak és biztonságban érezhetik magukat pontosan azért, mert a munkaerőpiac egy okos és életen át tartó tanulást biztosít. Az Action 20 000 kiváló példája a munkaerőpiaci rugalmasságnak. Már folynak az Action 20 000 bevezetésének előkészületei, amely célja 20 000 új munkahely létrehozása az 50. életévüket betöltő vagy afölötti munkanélkülieknek.

Osztrák munkanélküliségi ráta előrejelzések 2017-re

Az Osztrák Munkaügyi Hivatal (AMS) további intézkedések bevezetését tervezi a munkanélküliség kezelésére, már ha a költségvetésben lesz elég többletforrás ilyen célokra. Ausztria viszonylagos alacsony munkanélküliségi rátája, a konszenzuson alapul politikai környezet hatására tovább fog növekedni az osztrák gazdaság.

Ugyanakkor a fiatalok munkaerőoiaci kilátása kifejezetten napos, ugyanis az osztrákok nagyon komolyan veszik a fiatalkorú munkanélküliséget politikai hovatartozástól és a társadalmi dinamikától függetlenül. A ’gyakornoki garancia’ programmal minden fiatal munkavállaló jogosult az ingyenes továbbképzésre akkor, ha a piacon nincs üresedés a szakmájában. A program keretében 10 000 euró vissza nem térítendő támogatás jár a gyakornoki pozíció mellé. A szakképesítés és felsőfokú képesítés megléte nélkülözhetetlen a munkaerőpiacon elérhető állások betöltéséhez és egyre több osztrák állampolgár realizálja, hogy haladni kell a korral és folyamatosan képezniük kell magukat.

A Cedefop előrejelzése szerint az osztrák gazdasági növekedés kiváló táptalaja egyben a munkaerőpiac növekedésének, amely sokkal előbb fog kiteljesedni, mint a többi EU-s országban. 2020-ra el fogja érni a válság előtti szintet. A jövőben a verseny- és a közszféra (különösen a szállítmányozás és elosztás szektorban) egyaránt kiveszi a részét a munkahelyteremtésből. A várakozások szerint ugrásszerűen fog növekedni az új munkahelyek és betöltendő állások száma. A legtöbb újonnan létrejövő munkahely felsőfokú képzettség meglétéhez kötött. A demográfiai trend alapján Ausztria lakossága öregedik és a munkaerőkereslet a 30-39 és 55 év feletti munkavállalók korosztályában fog markánsan növekedni. Habár öregedik, de képzettebbé is válik az osztrák munkaképes korú lakosság (28%-a a 30-34 éves korosztálynak felsőfokú képzettséggel fog rendelkezni).

Osztrák gazdasági kilátások

A gazdaság növekedési pályán van köszönhetően a magánfogyasztásnak, exportnak és külföldi befektetéseknek növekedésnek. A beruházási és munkahelyteremtési kedv továbbra is erős és 2011 után először a munkanélküliség csökkenni látszik. Ugyanakkor az infláció továbbra is kihívást jelent a többi EU-s tagországgal összehasonlítva. A struktúrális reformok és leegyszerűsített adminisztratív eljárások révén növekedhet az állami bevétel és az általános jólét. Az állami költségvetés hatékonyságát erodálják a komplex tartományi szabályozási és kontroll környezet. Ausztria kétségtelenül nyertese az EU 2004-es közép- és kelet-európai expanziójának, különösen ami a bankszektort és globális értékláncban betöltött helyét illeti. Egyelőre, az ostrák gazdasá állapota nem akad okot a hurráoptimizmusra, de mindenképp bizakodásra ad okot a trend.

Végezetül

Kijelenthetjük, a déli EU-tagállamokban tapasztalt munkaerőpiaci gondok egyelőre távol állnak Ausztriától. A jelek biztatóak és Ausztria könnyedén leszoríthatja a munkanélküliségi arányát akár a 4-5 %-os tartományba is a következő években. Amiben Ausztria eltér a többi EU-s országtól, hogy időben orvosolták a globális válság okozta gazdasági enerváltásgot, amely egyben a munkanélküliségért is felelőssé tehető – rájöttek, hogy az alacsony képzettségű olcsó munkaerő ideje lejárt.

Globalizáció, produktív technológia és fenntartható fejlődés nagyban befolyásolta ezt az újonnan jött osztrák munkaerőpiaci tudatosságot. Smart programok, személyre szabott professzionális életpálya volt a válasz a munkanélküli fiatalkorú lakosságnak. Az osztrák kormány 18. életévig kötelezővé szeretné tenné az oktatást. Egyben az osztrák hivatalos szervek folyamatosan felügyelik a magánszféra igényeit, hogy a munkaerőpiaci reformok összhangban legyenek vele. A kormány üzenete egyértelmű a munkanélkülieknek: újonnan szerzett készségekkel, képzettségekkel növelhetik az elhelyezkedési esélyeiket. Ezen felül, a munkahelyteremtés szinergiában történik az életszínvonal javulásával, az EU bizottságok és a központi intézmények hatalmának megnyírbálásával.

Ausztria egy lépéssel közelebb került az optimális intézkedések meghozatalához, amit a későbbiekben a többi európai ország is követhet. Egy már ab ovo magasan képzett munkaerő továbbképzése sokáig tart, de Ausztria egyik prominens példája lehet Kanada, amely a magasan képzett munkaerejét a kiváló felsőfokú oktatás mellett a szelektív bevándorláspolitikájának is köszönheti. A bevándorlás filterezése és a robusztus munkaerőpiac megalapozhatja a következő évek egészséges gazdasági növekedését.

A gazdasági és foglalkoztatási válság története

A munkaerőhiány az 1980-as évektől kezdett el krónikussá válni Bulgáriában. Az 1990-es években indult grandiózus gazdasági reform 1998-ra elszegényedéshez és magas munkanélküliséghez vezetett. A foglalkoztatottak 35.9%-a az iparban, 19%-a a mezőgazdaságban és 18.9%-a a szolgáltató szektorban dolgozott. A statisztikák szerint 1946 óta rohamosan öregedik a bolgár társadalom és az alacsony munkanélküliségi ráta és csökkenő munkaerő hatására negatívba fordult a gzadasági növekedés 1980-ban. A gazdasági probléma magja, visszavezethető a városi aktív korú népesség csökkenésére, amely a török etnikum tömeges kivándorlása miatt következett be az 1980-as évek elején. Az 1980-as években indult masszív agyelszívás szintén negatívan befolyásolta a gazdaságot és a társadalmi tagozódást. Ezen felül a fix árasról piaci áras gazdaságra történt váltás az árak és infláció, valamint általános elégedetlemséghez vezetett az országban (magánszfére válsága, külföldi adósság, munkanélküliség…).
1997-ben, a frissen bevezetett reformok hatására a 2000-es évekig zuhanórepülésben volt a gazdaság majd a gazdaság újjászervezésének hatására a bolgár gazdaság növekedési pályára állt, amelyet tovább gyorsított a 2007-es EU-csatlakozás (éves szinten 4%-ra pörgött fel a gazdaság). Ugyanakkor érdemben, intézményi szinten nem történt előrelépés és a mindenkori hatalom erőtlen ahhoz, hogy alapvető struktúrális változtatásokat eszközöljön a gazdaság szerkezetében. Először is Bulgáriában minden esetben számolni kell a központi kormánynak a szervezett bűnözéssel és korrupcióval, amely gyakran elriasztja a potenciális befektetőket. Mindez a zavaró tényező természetesen negatívan kihat a munkanélküliségi arányra, a munkaerőpiacra, az életminőségre és a munkakörülményekre. Magyarán megérett az idő, hogy a hatalom Szófiában azonnal cselekednek és elkezdik gatyába rázni az országot. Az új rekordszintű 6,8%-os munkanélküliség azt indukálja, hogy egy újabb generáció veszhet el, ha a társadalmi és gazdasági reformok területén elkövetett hibákat nem orvosolják.

Gazdasági előrejelzések

Sose könnyű egy globális gazdasági előrejelzést adni, de az elmúlt 30 évben, habár rengeteg problémával kellett megküzdenie, a bolgár gazdasági növekedés mutatott valamicske fejlődést. Nagyon lassan halad, de mégiscsak fejlődés. Az IMF statisztikája szerint 2017-ben, a bolgár gazdaság 3%-os növekedést fog produkálni és az infláció 0,6% körül lesz. A bolgár gazdaság előreláthatólag 2,9%-al nő és csökkeni fog a külföldi adóssága is. Ami a beruházásokat illeti, a jelen gazdasái helyzet nem a legstabilabb, de a új projektek eredményeképp pozitív hatások érvényesülése várható hosszú távon. Emellett, a termékek exportja és az export nagyban hozzájárult a GDP növekedéshez. A bolgár kormánynak komolyan kell vennie a növekvő áramdíjakat, a rossz kormányzati politikát, a képzett munkaerő hiányát, de egyben a magas munkanélküliségi arányt.

A lassú gazdasági növekedés korlátozni fogja a bővülést és a foglalkoztatottsági arány szintén alacsonyabb mint a válság előtti arány. A foglalkoztatás várhatóan az üzleti szférában fog növekedni mivel a munkaerő egyre jobb képzettségekkel rendelkezik. Természetesen növekedni fog az állások és álláslehetősségek száma, amit tovább hajt az öregedő társadalom jelentette hosszútávó munkaerőhiány mind az alap, mind a magas képzettséget igénylő szektorokban. Habár a statisztikák szerint a bolgár társadalom öregedik és csökken, a pozitív ellentrend, hogy több és több magasan képzett személy csatlakozik a munkaerőpiachoz. A Cedefop szerint 2020-ra a bolgár népesség 40%-a fog másod- vagy harmadfokú végzettséggel rendelkezni (a 30-34 éves korosztály körében).

Bulgária külső piaci megítélése

Mindent összevetve ugyanakkor ki kell jelentenünk, Bulgária nagyon sérülékeny helyzetben van. A jelenlegi hitelarány, a szigorú hitelfelvételi szabályok, az alacsony külső piaci kereslet természetesen negatívan befolyásolja a globális piaci megítélését. Viszont Bulgária könnyen sérülékenyből pozitívba mehet, amint adoptálja az eurót. Amennyiben bevezeti az eurót, véget ér a hosszúra nyúlt politikai bizonytalanság és egyben a Forex piacokon is fejlődés várható. Az ERM II-höz történő csatlakozás sikeres lehet, ha a nemzeti valutája megússza komolyabb felfordulás nélkül a bevezetés utáni két évet. Az eurózónához történő csatlakozás alapfeltétele a független központi bank és a fenntartható makrógazdasági konvergencia program. Az eurózónához történő csatlakozáshoz Bulgáriának teljesítenie kell pár fontos kritériumot, mint árstabilitás, jogharmonizáció, a nemzeti bank független működéséhez a jogi háttér megteremtése, ERM II tagság, hosszú távú kamatláb konvergencia, stb. Ha minden feltételt teljesít, nem fog drámai változásokat helyet adni a Forex piac.

Következtetésül

A jelen helyzetet figyelembe véve a bolgárok kemény gazdasági kihívásokkal találhatják magukat szemben, ami kihat a gazdasági prosperitásukra. A múltbéli nehézségekkel összehasonlítva a jelenlegi mélyreható struktúrális problémák nem jelentenek sok újat a bolgároknak. Komoly változásokra van szükség, ha ki szeretnének törni a radikalizmus és korrupció ördögi köréből és egy kiszámítható fejlődést szeretnének elérni. E kiszámíthatóság alappilérei:

• az üzleti környezet fejlesztése az alapvető ipari és magas növekedést produkáló szektorokban,

• a munkaerőpiac hatékonyságának növelése, a munkanélküliek munkába állítása, tréning és oktatás biztosítása,

• ebbe beletartozik a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok és az esélyegyenlőség javítása egy társadalomgazdasági program keretében, a szociális védőháló kiterjesztése és jobb munkakörülmények biztosítása,

• jobb társadalmi párbeszéd kialakítása és a munkahelyi szabályozási környezet javítása.

A hiányos intézményi kapacitás súlyosan befolyásolni tudja a szükséges reformok kivitelezését és az EU összegek lehívását. Egyes részletek viszont már köztudottak. Amennyiben megvan az akarat és elhatározás az ország jelenének megváltoztatására, akkor az út fele letudva: a másik fele, az erőforrások professzionális felhasználása a bolgár gazdasági növekedés beindítása érdekében.

A japán tisztviselők és gazdasági szakértők felettébb aggasztónak találják Trump külpolitikáját és annak hatását a japán gazdaságra. Trump döntése, amelynek értelmében az Egyesült Államok kivonul a csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodásból, alapjaiban rengette meg az egyezmény aláíróit, amelyek egyébként a világgazdaság 40%-át adják. Japán annak ellenére, hogy legközelibb szövetségese kivonul az egyezményből, nem szándékozik kilépni belőle ugyanis az ázsiai partnerországok adják mára export felvevőpiacának jelentős részét és egyben fő beruházási célpontjai is. A japán álláspont, hogy az Egyesült Államok nélkül folytatják a PPT-vel az együttműködést, főképp azért, mert a többi tagország már évek óta dolgozik a világ legnagyobb kereskedelmi egyezményének megteremtésén és koordinálásán. Shinzo Abe japán miniszterelnök úgy véli, nem okos ötlet mindent felfüggeszteni, mert sokkal hasznosabb a gazdasági kapcsolatok további mélyítése a közepes méretű piacokkal, mint például Ausztrália vagy Vietnám. Emellett kihangsúlyozta az ázsiai piacokhoz való hozzáférés fontosságát annak érdekében, hogy a japán gazdaság újra életre keljen. A TPP egyben alternatívát kínál az RCEP-el és a sokkal lazább ASEAN kereskedelmi megállapodással szemben. Egy megreformált (most már az USA nélküli) TPP korlátozhatná Kína gazdasági dominanciáját a szomszédjaival szemben és egyben Japán továbbra is profitálhatna a legnagyobb kereskedelmi partnerével folytatott kereskedelemből.

A japán és kínai gazdaság interdependenciája

Japán, Kína legnagyobb kereskedelmi partnere, mintegy 350 milliárd dolláros éves mérlegfőösszeggel. Mikor Japán a gazdasága megreformálását elindította, az első ország, amely együttműködést ajánlott fel a szigetországnak, az Kína volt. Kínát mindig is érdekelte a gépgyártás, autógyártás és elektronika során felhalmozott japán szakértelem és az ipari termékek exportja, amely tovább erősítette a sino – japán gazdasági kapcsolatokat az ipari infrastruktúra fejlesztése révén. Kína egyben a világ legnépesebb állama és Japán értelemszerűen érdekelt fogyasztási célú termékeinek és szolgáltatásainak exportálásában.

Japán különösen érdekelt autógyárak építésében, az autók közvetlen tengerentúli gyártásában, mivel az ilyen típusú expanzív gazdaságpolitika csökkenti a kínai piaci költségeket, egyidőben csökkenti a kínai fogyasztói árakat és közben stabilan tartja a jen árát. Egy másik előny a két ország közötti szoros kapcsolat kiépítésében a földrajzi közelség. Ennek a tényezőnek a hatására a japán gyártók eddig folyamatosan reagálni tudtak a változó kínai fogyasztói trendekre. A statisztikák szerint, Japán Kína legnagyobb kereskedelmi partnere. A világ két legnagyobb gazdaságáról beszélünk, ezért a Tokió – Peking tengely folyamatosan a kölcsönösségre törekedik annak érdekében, hogy közösen profitáljanak a gyümölcsöző gazdasági kapcsolatokból.

A Kína-Korea-Japán szabadkereskedelmi zóna fontossága

Kína, Japán és Dél-Korea adja a dél-kelet-ázsiai régió teljes GDP-jének 90%-át; egyet jelent a globális GDP 20%-val. A külkereskedelmi környezet javítása érdekében Kínának lépéseket kellene tennie vámcsökkentés terén és elősegítenie a cégek piacra jutását. A három ország tökéletesen kiegészíti egymást gazdaságilag és csak nyernének egy szabadkereskedelmi zóna kialakításán. A RCEP megállapodás életbe lépésével az egész régió gazdasága virágzásnak indulhat. Japánnak és más környező országoknak tanulniuk kell az európai integráció történetéből, és realizálniuk kell, hogy a kölcsönös politikai bizalmat szilárd gazdasági alapokra lehet csak építeni. Kína kénytelen lenne megosztani ázsiai vezető pozícióját Japánnal és egyben történelmi kiegyezésnek is be kellene következnie a két ország között. A kiegyezés tovább inspirálná Japán és az ázsiai gazdaságok integrációját, amely feltétlenül globális hatást gyakorolna a kínai, ‘egy öv, egy út’ projekt mellett.

A japán Forex piacokra gyakorolt hatása az Egyesült Államok geopolitikai hátraarcának

Miután Trump aláírta a TPP-ből való kivonulást, a japán részvények lejtmenetbe mentek át. Az amerikai kivonulás a Csendes-óceán mindkét felén óvatosságra inti a befektetőket. A Forex piacok azt mutatják, hogy az exportfüggő jen megszenvedte az amerikai kivonulást, ahogy a japán részvények is. A TPP elhagyása nem volt ugyanakkor sokkhatással a piacokra, mivel Trump már megválasztása előtt beszélt róla. Viszont a jelentõs, határokon átnyúló adó bevezetése miatt a Forex befektetõk hátán is feláll a szőr.

A kereskedelmi megállapodás implementációja a globális kereskedelem mintegy 40%-át jelenti, így következetesen hatással lesz a világ összes országának devizapiacára, nem csak a TPP-tagokra. Egyrészt elősegítheti az áruk és szolgáltatások szabad áramlását. Másrészt az exportkörülmények megváltozása kihívást jelent a tagországok kereskedelmi mérlegére és egyben befolyásolni fogják a Forex piacokat és egyes országok valutáját. A tagországok exportja statisztikák szerint 2030-ra 30%-kal fog emelkedni. Az import ugyanakkor semlegesítheti a megnövekedett kereskedelmi eredményeket, és a szorosan integrált kereskedelmi kapcsolatok erősödése elősegítheti a bevételek növelését.

Forex előrejelzések szerint Japán lehet a legnagyobb haszonélvezője a megállapodásnak. Főképp azért, mert az USA már most az egyik legfontosabb kereskedelmi partnere miközben az egyezséggel az ázsiai régió is erre a szintre léphetne. A szigetország kivitele több mint 20%-al nőhet, míg a GDP-je 2%-al, már ha aláírja a TPP-t. Ezek a pozitív folyamatok egyben a japán jen erősödését is eredményezhetik.

Végezetül

A Japán és az Egyesült Államok közötti jövőbeli megbeszéléseknek a kölcsönös tiszteleten kell alapulnia. Japánnak el kell fogadnia, hogy szignifikáns tényező az ázsiai térségben az Egyesült Államok nélkül is. Ezért Japánnak nincs más választása, mint felnőni a szerephez. Életet kell lehelnie a gazdaságába és az Egyesült Államokkal közösen kell törekednie a szuperhatalmi státusz elérésére. Ami az ázsiai piacot illeti, fenn kell tartania a baráti kapcsolatokat Kínával és a szabadkereskedelmi övezet többi tagjával. Nemcsak Japánnak, de az egész világnak fel kell ismernie a kereskedelmi liberalizáció fontosságát. A tárgyalások nehézkesek lehetnek, de szükségesek egy jobb jövőbeli kereskedelmi rendszer kiépüléséhez. Japánnak kötelezettséget kell vállalnia a szabad és méltányosságon alalpuló gazdaság terjesztésében közösen azokkal a nemzetekkel, amelyek értékelik a szabadságot, a demokráciát és tiszteletben tartják az emberi jogokat mivel tudják, hogy a gazdasági jólét a biztonságtól függ. Japán várhatóan erősíti a kapcsolatokat más TTP országokkal, és ugyanezeket az értékeket fogja megosztani annak érdekében, hogy hozzájáruljon az övezet stabilizációjához. Ugyanez vonatkozik az ASEAN partnerségére is – a megállapodásban foglaltaknak méltányosnak, előnyösnek és kölcsönösnek kell lenniük a gazdasági és biztonsági együttműködés terén.

Katar egy aprócska ország Ázsia nyugati részén. Gazdag földgázban és momentán az Arab-világ legerősebb országainak bojkottja alatt áll a sokéves feszültség után. Az Öböl-menti országok többsége éveken keresztül terrorizmus támogatásával gyanúsították Katart és a nagykövet visszahívása Katart mély válságba taszította. A Perzsa-öböl Menti Együttműkődési Tanács hat tagországból áll és számos nehézséggel szembesült az évek alatt. Az elsődlegesen integrációs és együttműködési céllal létrejött tanács az alapjaiban rendült meg a válság kirobbanásával. Szaúd-Arábia, Bahrein, Kuvait, Omán és az Egyesült Arab Emírségek közötti rivalizálás már a brit koloniális idők óta jelen van a térségben. Irán és Irak folyamatos beavatkozása az Öböl-menti országok belügyeibe a helyzetet még törékenyebbé tette. Mi több, a Perzsa-öböl Menti Együttműködési Tanács sosem volt önmagában erős szervezet, ahhoz, hogy maga kezelje a felmerülő problémákat: célja nem más pusztán mint, hogy védekezzen a tagországokat fenyegető problémák ellen és nem gazdasági stabilitás és jólét elérése.

Katar nemzeti jövedelmének alakulása

Katar nagyon gazdaggá vált miután újraallokálta az olajból és földgáz exportból származó bevételét és egyben diverzifikálni kezdte a gazdaságát. A tartalékok és USA támogatás hatására az ország pénzügyi és gazdasági stabilitást valósított meg. A világgazdasági GDP/fő ranglistán $130 000 dolláros jövedelemmel Katar világelső. A 280 000 állampolgára kezében lévő felhalmozott vagyont az ország többségében a földgázkészletének köszönheti. A tény kisség megkülönbözteti Öböl-menti szomszédaitól és hozzájárult a Szaúd-Arábiával történt zajos szakításhoz is. Ezért várja a teljes régió ugrásra készen a fejleményeket és részesülhessen a koncból!

Mi a jelenlegi helyzet?

Katarra szigorú szankciók érvényesülnek, amelyet az Öböl-menti országok – Katar szomszédjai -, Szaúd-Arábia vezetésével kényszerítettek rá a pöttöm országra. Katar destabilizálása a térségben és a terrorizmus vádja következtében komoly gazdasági és diplomáciai büntető intézkedéseket vezettek be a szomszédok, amelyek biztosan komoly következményekkel járnak a szigetországra. A Qatar Airways legfontosabb vonalai felfüggesztésre kerültek, az import leállt és a külföldiek kiutasításra kerültek. Félő, hogy a jelenlegi helyzet komoly diplomáciai válsághelyzetbe sodorja az egész régiót.

A katari válság tömören

Az országok, amelyek 2017-ben Katar ellen szankciókat kezdeményeztek, olyan szunnita muzulmán országok, amelyek a fő fenyegetést a politikai iszlámban, a dzsihádban és az Iránban látják. Szomszédos országokként, Irán és Katar osztozik a világ legnagyobb LNG-mezőjén, és alapjában véve jó kapcsolatot ápolnak egymással. Egy másik gócpont, hogy Katar titkon támogatja az iszlámista mozgalmakat Szíriában, Egyiptomban, Líbiában és Gázában. Ezenkívül az Al-Jazeera gyakran megszólaltat olyan médiumokat, amelyek kritikusak a szunnita szomszédok hatóságaival szemben. Doha és Katar hosszú távú elszigetelése azonban rendkívül negatívan befolyásolhatja a régió gazdaságot. Ha sikerrel jár, akkor nagyon nehéz lesz munkahelyeket teremteni az öbölbeli arab államok fiataljai számára, ugyanis a régió stabilitása és üzletbarátisága már rég a múlté.

A katari válság hatása az Öböl Menti Együtműködési Társaság országainak lakóira

• Az Egyesült Arab Emírségek befagyasztja például a Katari Iszlám Bank, a Doha Bank, a Katar Nemzeti Bankot stb bankszámláit.
• Lezárják a légteret és az alternatív repülési útvonalakat kell használni, amely hosszabb járatidőt és magasabb költségeket jelent.
• Katari állampolgárok nem kaphatnak vízumot az Egyesült Arab Emírségekben. 14 napon belül el kell hagyniuk az országot, és Bahrein, Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábiában tartózkodó katari állampolgárok nem kaphatnak vízum hosszabbítást.
• Az Egyesült Arab Emírségek súlyos pénzbírságot és szankciókat helyezett kilátásba azok számára, akik Katart támogatják a kibontakozó válságban.
• A katari médiahálózatot (Al Jazeera, beIN Sports) nem érhető el többé az Öböl-menti országokban és az ott lévő irodáit bezárták.

Az Egyesült Államok álláspontja

A Katar és az arab országok közötti 10 éves feszültség tovább fokozódott Trump megválasztásával. Az Egyesült Államok politikai paradigmaváltása jobban kedvez a régiós szunni hatalmaknak a síita országokkal szemben. Obama elnöknek nem állt szándékában beavatkozni a régiós szektaháborúkba szabad utat hagyva a helyi országoknak, hogy saját maguk oldják meg nézeteltéréseiktet. Trump látogatása azonban felbátorította a szunnita hatalmakat, hogy nyíltan fejezzék ki Iránnal való szembeszállásukat, és távolítsák el Katart a Tanácsból.

Hogyan befolyásolja a válság a forex piacokat?

A közel-keleti országok közti feszültségnek köszönhetően a katari riál komoly nyomás alatt van, és félő, hogy az Öböl-államok fizetőeszközeinek dollárfixes árfolyama is fenntarthatatlanná kezd válni. A katari valuta sokáig tartotta magát (QR3.64 a dollár), de jelen helyzetben a dollár riál árfolyam máris duplája az eddigi árfolyamnak, és 2008 óta nem tapasztalt szinteken jár (amikor is az olajárak összeomlottak). Az Öböl-térségben elhúzódó vita nagymértékben befolyásolhatja a forex piacokat és a riálra nehezedő nyomást, ha a kereskedelem csökkenése és a befektetők kivonulása folytatódik. A forex történelem alapján, a dollár ereje miatt megkérdőjelezhető, hogy ilyen kritikus időkben képes-e megtartani a rögzített árfolyamot. Emellett a dollár jelentősen gyengült az elmúlt 7 hónapban. Az Öböl-menti országok valutáit tovább gyengítik az óriási pénzalapok. További nyomás a katari riálra az illékony olajár. A hosszú távú konfliktusok és a makrogazdasági problémák komolyan befolyásolják a turizmust, a kereskedelmet, a gazdasági növekedést és az inflációt (a valuta csökkenése jelenleg 10% körüli).

Következtetés

Ebben a pillanatban a Katar-válság megoldása végeláthatatlan messzeségbe vész. Katarnak 10 nap áll rendelkezésre, hogy átgondolja a politikai attitűdjét, mint az Iránnal való kapcsolata, a terroristák kiadása és terroristacsoportok finanszírozása terén. A tíz napos ultimátum kevés arra, hogy megoldást találjon 13 égető problémára az Öböl-menti országok által átküldött listáról. Katar úgy néz ki nem mutat hajlandóságot, hogy leüljön tárgyalni Szaúd-Arábiával és az arab nemzetekkel és megoldást találjon a válságra. A katari nagykövet, Meshal bin Hamad Al Thani kijelentette, hogy Katart nem lehet zsarolni a válság gyors megoldása érdekében, amit nem is a félsziget robbantott ki. Anwar Garagash, az EAE külügyminisztere azzal vádolta Katart, hogy kiszivárogtatta az igénylistát, amellyel csak prolongálja a válságot. Ha Katar elutasítja az igények határidőn belüli teljesítését, az arab országok folytatják a embargót – tovább tiltják a földi, tengeri és légi járatokhoz való hozzáférést. Ráadásul, a katari Al-Jazeera tovább küzd a túlélésért, és az agressziót a szabadság és a demokrácia súlyos megsértésének tartja. Szaúd-Arábia-Egyesült Arab Emírségek vs. Katar elleni küzdelme feltehetőleg nem fog gyorsan befejeződni, mivel a két szunnita állam a regionális hatalomért küzd.