A migránsválság ellenére várható-e további munkanélküliségi ráta csökkenés Németországban?

A sokat kart okozó eurózóna válságban voltak olyan országok, amelyek inkább profitáltak a helyzetből, mint veszítettek. Ezek a különbségek különösen szembeötlőek a tagországok munkanélküliségi adataiban. Olaszországban például (Calabria tartományban) 2016-ban a munkanélküliség 21%-on állt. Felső-Bajorországban viszont a fiatalkorú (15-24 évesek körében) munkanélküliségi arány csupán 3.4%. Ha vesszük a német munkanélküliségi arány alakulását, 2017 januárra az érték 3.8%-ra esett és egy évvel korábban még 4.4% volt. Ez a legalacsonyabb munkanélküliségi arány 1980 novembere óta. A foglalkoztatási hivatal statisztikái alapján a fiatalkorú munkanélküliség februárban 14 000 fővel csökkent az idei évben.

Emellett robusztusan 2016-ban robusztusan bővült a német gazdaság. A növekedés dinamikus GDP növekedést jelent amely az erős munkaerőpiaci aktivitásnak köszönhetően. Fix befektetések terén is növekedés volt tapasztalható, különösen a lakásépítések terén. A német költségvetés 24 milliárd eurós többlettel zárt 2016-ban és mindezt a menekültválság ellenére érte el. Az alacsony munkanélküliség csakis jót jelent az eurózóna legnagyobb gazdaságának. A német gazdaság virágzik köszönhetően a megnövekedett rendelésállománynak és közben a német foglalkoztatáspolitika profitál a legtöbbet a munkanélküliség csökkenéséből. Rövid távú hasznossága vitathatatlan ugyanis jobb azokra költeni, akik kevesebbet dolgoznak, mint azokra, akik nem dolgoznak egyáltalán. A növekvő adóbevételek hatására tovább javul a költségvetési mérleg.

Munkanélküli járulékok vs. új munkahelyek

Németországban, ha valaki elveszti a munkáját, nem kell különösebbe aggódnia, hiszen biztosítva van. A bruttó havi bérjárulékok egyenlően oszlanak meg a munkáltató és a munkavállaló között. Minden munkanélkülivé vált egyén jogosult segélyre. Regisztrálnia kell a legközelebbi foglalkoztatási hivatalnál és elbírálás után folyósítják a segélyt támogatást. Minden olyan munkanélküli, aki legalább egy évet dolgozott és legalább két éven keresztül fizette a járulékait jogosult a munkanélküli segélyre. Ha valaki munkanélkülivé válik, hozzávetőlegesen a nettó fizetésének 60%-át kaphatja segélyként a kortól és az előző munkahelyen eltöltött idő hosszától függően. Feltétele továbbá, hogy rendszeresen jelentkeznie kell a foglalkoztatási hivatalnál a munkakeresési hajlandóság bizonyítása érdekében.

Az egyetlen probléma, hogy a német kormány folyamatosan változtatja a szabályozást így tartva kordában a költségeket. A legutóbbi változtatások segítségével növelni szeretnék a munkakeresési aktivitást és kevésbé kifizetődővé tenni a munkanélküliséget szándékosan választóknak az otthon maradást. A szabályozás hatására a munkanélküliek rákényszerülnek az aktív munkakeresésre, mivel az így kapott munkanélküli segély csak létfenntartásra szolgál. A munkaerőpiaci változtatásokat sokan kétkedve fogadták először külföldön, de az évek alatt bebizonyosodott, Németország rendelkezik a legstabilabb európai gazdasággal köszönhetően a 2000-es évek elején bevezetett munkaerőpiaci reformoknak és érdemes lenne követnie másoknak is.

A menekültek hatása a munkanélküliségi rátára

Németország munkanélküliségi aránya sokkal alacsonyabb, mint más európai országoknak. Mi több, a kormány további csökkenést vár a munkanélküliség terén. 2016-ban a munkaerőhiány elérte a 700 000-et! Az adat bámulatba ejtő akkor, ha figyelembe vesszük, hogy Németország több mint egy millió menekültet fogadott be. Mialatt 400 000 menekültet regisztráltak munkakeresőként 2015-ben, csak egy nagyon kis hányaduk talált biztos munkát 2017-ben. Legtöbbjük a vendéglátóiparban és az építőiparban helyezkedett el. Ugyanakkor Németország elkezdte deportálni azokat a menekülteket, akik nem felelnek meg a menekülti státusz feltételeinek. A nagy számú betöltetlen munka ellenére a külföldiek munkavállalása relatíve magas. Viszont Németország legnagyobb vállalatai nem vesznek fel menekülteket, mivel szerintük, nem rendelkeznek megfelelő tudással és nem beszélnek németül. Továbbá, a menekültekhez való hozzáállás sokat változott a 2016-os terrorista cselekmények után. A támadások felerősítették a migránsokkal szembeni ellenszenvet és félelmet.

2017-es növekedési kilátások Németországban

A német gazdaság GDP-je jelenleg 3.15 trillió euró. A háztartási kiadások 2 %-al, a kormányzati kiadások 4.2 %-al növekedtek a menekültek miatt. 3.4 %-al nőtt az import és 2.4 %-al az export 2015-képest. A munkanélküliség folyamatosan csökken, ami hasznára válik a német gazdaságnak. A Forex piacokon a munkanélküliséget érintő bejelentéseknek köszönhetően az euró enyhén gyengült. De alapvetően nincs lényeges hatása az EUR/USD árfolyamára.

További folytatódik a konjunktúra Németországban vagy jönnek a nehezebb évek?

Gazdasági szakértők jelentése szerint a növekedés tovább erősödött 2016 végén, de 2017 elején stagnálás várható. 2018-ban újra erősödés várható. Ilyen típusú mozgások sokszor az erős munkapiacnak tulajdoníthatóak, mely növeli a fogyasztást. A nagy számú menekült miatt amúgy is többet kell költenie a központi hatalomnak. Vezető gazdasági intézetek szakértői szerint a két tényező a jövőben is befolyásolni fogja a német gazdasági teljesítményt. 2018-ra a munkanélküliség 4.2 %-ra fog csökkenni és Németország továbbra is elsődleges célpontja lesz a menekülteknek. Habár a menekültek szerte Európában feszültségeket okoztak Európában, de nem a német kormánynak, amely könnyebben kezeli a helyzetet köszönhetően a költségvetési plussznak. A többletnek köszönhetően rugalmasabban tervezhetik meg a költségvetési kiadásokat és kezdhetik integrálni az újonnan érkezőket a munkaerőpiacra. A stabil gazdasági teljesítmény lényegesen javított az exporton, messze felülmúlva a régió más országainak export teljesítményeit és mindez az Európát jellemző politikai instabilitás közepette sikerült elérni.

Még több ember dolgozik

A munkanélküliségi ráta Németországban már lassan egy évtizede esik és 2017-ben a számítások szerint tovább fog zuhanni. A menekültek integrálása óriási feladat, de a nehézségeket kompenzálja a munkaerőpiacon tapasztalt pozitív trend. A következő években a menekültek integrálása időszakosan megnövelheti a munkanélküliek számát. Ha az integráció sikeresnek bizonyul, akkor az lényegesen megnöveli az aktív korú lakosság számát. Ugyanakkor a munkaerőhiány továbbra is komoly feladat elé állítja Németországot. A német kormány hozzáállása a munkaerőpiachoz kifejezetten optimista mivel a hazai fogyasztás erős marad 2017-ben is. Az országnak nem kell gazdasági visszaeséstől félnie, sem megnövekedett munkanélküliségtől az iraki és szíriai menedékkérők ellenére sem. Legalábbis egyenlőre. Türelmes integrációs politikával a menedékkérők bevezetése a munkaerőpiacra eredményes lehet, ha a forrásokat helyesen allokálják az oktatás és integráció terén. Természetesen alapfeltétel, hogy a gazdaság továbbra is stabil marad.