A Cseh Köztársaság főleg az építészeti remekeiről, az egy főre jutó rekord sörfogyasztásáról és a jégkorongtornákon való sikeres szerepléséről híres. Pedig az ország más területen is kiemelkedő teljesítményt nyújt. Hivatalos statisztikai adatok szerint 2017-ben a főváros Prága bír a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával az EU-ban. A 2017 márciusi számok a 2009-es referenciaévhez képest az eddigi legkedvezőbbek! A foglalkoztatosság szintje és a gazdasági mutatók igen nagy stabilitást mutatnak. A cseh főváros a kiemelkedő foglalkoztatottsági mutatóit a virágzó munkarőpiacának, a növekedő gazdaságnak és a magas fizetéseknek köszönheti. De ami még figyelemreméltóbb, hogy a közelmúlt kormányzati válsága láthatóan nem befolyásolja a gazdasági viszonyokat!
AZ OECD adatai szerint ennek az egykori szovjet szatellitállamnak növekedése nem mérhető össze az EU más tagjaiéval. A fiatalok munkanélküliségi rátája csak az Unió vezető államának számító Németországban kedvezőbb. Csehországban idén további javulás várható, vagyis tízből mindössze egy fiatal álláskereső számíthat arra, hogy esetleg nem talál idén munkát. A helyzet közelebből megvizsgálva azonban mégsem ennyire fekete-fehér.
Az alacsony munkanélküliségi ráta okai
1. Olcsó munkaerő – Az átlagos munkaerőköltség 2016-ban óránként 10.20 euró volt, ami jóval az EU átlaga alatt van.
2. Versenyképes feldolgozóipar – A Cseh Köztársaság feldolgozóipara igen erős. Az ebben a szektorban foglalkoztatottak több mint a harmadát jelentik az olyan közeli autógyártó cégek alkalmazottainak, mint a Toyota, a Peugeot, a Skoda vagy a Citroen.
3. Olcsó és vonzó munkahelyek a multinacionális vállalatok összeszerelőüzemeiben.
4. Szoros gazdasági kötelék az EU-val – A Cseh Köztársaság gazdasági teljesítményére nagyon jó hatással van az EU többi államával kialakult ezernyi szál. Például, a második negyedévben 2,2%-os gazdasági növekedést jegyeztek fel, ami magasabb, mint az előző év hasonló adata.
A munkanélküliség lehetséges okai
A munkanélküliségi rátát a Cseh Köztársaságban alapvetően két tényező befolyásolja. Az első ezek közül az oktatás. Az egyértelmű, hogy, hogy a magasabb szintű oktatás jobb esélyeket jelent a munkaerőpiacon. A jól képzettek munkanélküliségi rátája a Cseh Köztársaságban rendkívül alacsony. Azoknál viszont, akik csak a kötelező oktatásban vesznek részt, ez az arány eléri a 30 %-ot! A másik tényező a foglalkoztatottság típusa. Sok fiatal nem talál teljes munkaidős állást, ami létbizonytalanságot és szerény fizetést jelent. Az ilyen munkavállalók kénytelenek másodállást keresni, az életük gyakran folyamatos létbizonytalanságban telik. Ez már csak azért is probléma, mert ezek a fiatalok lassabban vagy nem tudnak önállósodni. A mutatós számok mögött tehát megannyi nehéz emberi sors és hétköznapi küzdelem is rejlik.
A cseh gazdaság kihívásai
A közelmúlt sikereit nem lehet magától értedődőnek venni. A munkaerőhiány miatt a fizetések növekednek ugyan, de ez az állapot hátráltatja a gazdaság növekedését. Más EU-tagállamokhoz hasonlóan Csehországban is probléma a népesség elöregedése, a külföldiek munkavállalását pedig a kormány részéről számos bürokratikus akadály nehezíti. Amire Csehországnak szüksége van, az az, hogy az országot egy tudásközponttá alakítsák át, vagyis olcsó összeszerelőüzemek helyett több olyan pozícióra van szükség, ami magas képzettséget és a kifinomult megoldásokban való jártasságot igényel. A kormánynak nagy figyelmet kell fordítania az oktatási rendszer fejlesztésére és a magas képzettségi szintet igénylő munkahelyek létrehozására. Sajnos egészen mostanáig viszonylag kevés azoknak a fiataloknak a száma, akik a középiskola után beléptek a felsőoktatásba.
Egy másik probléma, hogy a feldolgozóipar túlsúlya miatt a kormánynak feltétlen szembe kell néznie a növekvő automatizáció és az ebből származó munkahelycsökkenéssel járó veszéllyel. Ezért is érdemes megfontolni külföldiek foglalkoztatását és a feldolgozóiparra való kisebb támaszkodást, ugyanis éppen ez a szektor lesz az, amit az automatizáció elsősorban érint ill. érinteni fog.
Gazdasági előrejelzés
A folyamatos munkaerőhiány és a minimálbér emelése határozottan jó hatással van a foglalkoztatottsági mutatókra és a fogyasztásra. A statisztikák jelzik a magán- és a közszférában történő befektetések visszaállását a válság előtti színtre, az infláció pedig 2018-ban sem megy 2 százalék alá. Az áprilisi pénzügyi reform már nem köti a cseh korona árfolyamát az euróhoz, ami szintén kedvező hatással lesz a Forex piacra. Ezen felül, a strukturális politikák (a munkarőhiány csökkentése és a növekvő GDP) általános gazdasági fejlődést és magasabb jövedelmeket tesznek lehetővé. A bruttó nemzeti összterméket nagymértékben befolyásolják a külföldi befektetések, ezért a kiszámítható gazdasági növekedés érdekében az országnak törekednie kell ennek aránynak a növelésére, hogy az ország a globalizáció nyertesei közé tartozzon a jövőben is.
Összefoglaló
A régi mondás szerint a pénz nem boldogít. A tény viszont az, hogy a csehek a kommunizmus bukása óta viszonylagos jólétben élnek, és joggal lehetnek büszkék az országnak az EU újonnan csatlakozó tagországok átlagát meghaladó GDP-jére. Az általunk is idézett statisztika szerint a Cseh Köztársaságé lett az EU egyik vezető feldolgozóipara. Noha az ország ipari hagyományai irigylésre méltóak, a gazdasága a jövőben mégsem támaszkodhat kizárólag a klasszikus iparra. A jövőbe a szellemi kihívás mutatja meg az utat. A cseh kormánynak stratégiát kell váltania ahhoz, ha fel akar zárkózni a Nyugathoz és meg akarja őrizni a jelenlegi versenyképességi előnyét. Ennek az új stratégiának a mottója a több szellemi és kevesebb kétkezi munka lehetne.
Természetesen a prágai kormánytól sem lehet elvárni, hogy egy éjszaka alatt átalakítsa az ország gazdasági szerkezetetét, de mégis törekedni kell a fejlődést elősegítő megoldások keresésére. Az alacsony bérekre és a külföldi beruházásokra építő gazdasági modellt Csehországnak is maga mögött kell hagynia. Több teret kell adni a hazai vállalkozásoknak. A cseh döntéshozóknak azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy a digitalizáció és automatizáció jelensége 2025-re már jelentős problémákat okozhat a foglalkoztatottságban. Sajnos az innováció finanszírozására nem a bankok jelentik a legjobb megoldást. Más úton is szükség van az innovációra törekvő cégek támogatására, főleg, ha azok a gyártási folyamatok fejlesztésében, kutatásban és fejlesztésben érdekeltek. A kormánynak bátorítania kell a magánbefektetéseket. A tartósan alacsony munkanélküliségi ráta és a közelmúlt kedvező munkaerőpiaci fejleményei ellenére is tudatában kell lennie annak, hogy a gazdasági stagnálás fokozza az egyenlőtlenségeket, ami komoly veszélyt jelent a liberális demokráciák működésére is.
